Ma nagyon nehéz demokráciára nevelni az iskolákban, mivel maguk az iskolák sem demokratikusak. Az oktatáspolitikával is gondok vannak, de a pedagógia is komoly válságban van Magyarországon – ezt tudhattuk meg egy tegnapi rendezvényen, ahol szakértők és politikusok vitáztak, vagy vitáztak volna, de a hazai oktatás borzasztó állapotában meglehetősen nagy volt az egyetértés.
Konferenciát szervezett a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital Illiberalizmus vs. demokrácia az oktatásban címmel. A rendezvény első paneljében politikusok vitatkoztak, már ha vitának lehet nevezni, ha végig mindenki egyetért mindenkivel. Persze ez nyilván másként alakul, ha Palkovics László oktatási államtitkár is elfogadja a meghívást, de a kormánypártok közül senki sem jött el a beszélgetésre.
A jelenlévők arról beszéltek, hogyan lehet demokráciára nevelni a gyerekeket, megfékezni a szélsőséges nézetek terjedését, és egyáltalán mennyire lehet bevinni a politikát az iskolába.
| Kapcsolódó cikkek |
A kormány már a Klik felállítása előtt tudhatta, hogy baj lesz |
Szelényi Zszuzsa (Együtt), Hiller István (MSZP) és Ikotity István (LMP) is egyetértett abban, hogy hiba volt a rendszerváltás után kint tartani a politikát az iskolából, hiszen így ma csak épp arról nem lehet beszélni a sulikban, ami körülöttünk történik.
Talán nem meglepő, hogy a jelenlévő ellenzéki politikusoknak az oktatáspolitikáról sem volt jó véleményük, Hiller egyenesen tagadta, hogy ma Magyarországon oktatáspolitika lenne, szerinte csak hatalompolitika van. Az MSZP-s oktatáspolitikus fogalmazott végig a legkeményebben, a túl sok lexikális tudást és az egyházi iskolák gyors elszaporodását is szóvá tette, de azt is elmondta, hogy évente 12500-15000 fiatal esik ki az oktatásból amiatt, mert a kormány 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát.
Végül Hiller zárta a panelt azzal, hogy ami ma az oktatásban folyik, az feudalizmus, mivel mindent egy kézben tart a kormány, a maradék kontrollt pedig a helyi „kiskirályok” kezébe adja.
Az ezt követő szekcióban szakértők vitatkoztak, akik nagyjából egyetértettek abban, hogy ma a tanárok nem mindig vannak felkészülve arra, hogy demokráciára oktassák a gyerekeket. Radó Péter oktatáskutató szerint ma nem is az iskolákkal van gond, hanem a pedagógiával, ami szerinte autoriter. Galambos Rita, a Demokratikus Iskoláért Alapítvány igazgatója is egyetértett abban, hogy az iskolák többsége autoriter, de ennek ellenére az olyan civileket, mint ők, egyre szívesebben fogadják az iskolákban.
Galambos szerint a tanárok félnek is. Elmesélt egy történetet arról, amikor be akartak vinni menekülteket az egyik iskolába, a tanár megtiltotta, mivel a szülők félnek. Kiderült, a szülők nem emeltek szót a terv ellen, csak a tanár tartott a várható reakcióktól. A politika felől érkező félelem pedig a gyerekekre is „leszivárog” –mondta.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke azt mondta, a pedagógusok a rendszerváltás óta most vannak a legrosszabb helyzetben, és komoly értékválsággal küzdenek. Rátért a köznevelési rendszer hibáira is, szerint ezek közül a legnagyobb ma az időhiány, nincs ideje a pedagógusnak foglalkozni a gyerekkel, csak a tanterv hajszolására marad energia.
Radó vázolta a megoldást, amitől még elég messze lehetünk, mert a szakértő több elemet is hiányolt. Szerinte autonóm iskolákra lenne szükség, ami a Klik alatt nem valósulhat meg, valódi önértékelés hiányzik a rendszerből, a mostani csak a konfliktusok kiélezésére alkalmas. Az iskoláknak nincs saját programjuk, nincs kapcsolatuk a helyi közösségekkel, és főként csak a bürokráciának kell megfelelniük.
Galló Istvánné is azt mondta, ma a pedagógusoknak mindössze ötöde tud innovatív lenni, mert a hatalom nem ezt várja tőlük, hanem a feltétel nélküli alkalmazkodást.
Szász Kata, a Közgazdasági Politechnikum tanára végül egy "pozitívumot" mégis talált, mégpedig azt, hogy az utóbbi években komoly túljelentkezést tapasztalnak az alapítványi gimnáziumban.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
