Konferenciát szervezett a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital Illiberalizmus vs. demokrácia az oktatásban címmel. A rendezvény első paneljében politikusok vitatkoztak, már ha vitának lehet nevezni, ha végig mindenki egyetért mindenkivel. Persze ez nyilván másként alakul, ha Palkovics László oktatási államtitkár is elfogadja a meghívást, de a kormánypártok közül senki sem jött el a beszélgetésre.
A jelenlévők arról beszéltek, hogyan lehet demokráciára nevelni a gyerekeket, megfékezni a szélsőséges nézetek terjedését, és egyáltalán mennyire lehet bevinni a politikát az iskolába.
Szelényi Zszuzsa (Együtt), Hiller István (MSZP) és Ikotity István (LMP) is egyetértett abban, hogy hiba volt a rendszerváltás után kint tartani a politikát az iskolából, hiszen így ma csak épp arról nem lehet beszélni a sulikban, ami körülöttünk történik.
Talán nem meglepő, hogy a jelenlévő ellenzéki politikusoknak az oktatáspolitikáról sem volt jó véleményük, Hiller egyenesen tagadta, hogy ma Magyarországon oktatáspolitika lenne, szerinte csak hatalompolitika van. Az MSZP-s oktatáspolitikus fogalmazott végig a legkeményebben, a túl sok lexikális tudást és az egyházi iskolák gyors elszaporodását is szóvá tette, de azt is elmondta, hogy évente 12500-15000 fiatal esik ki az oktatásból amiatt, mert a kormány 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát.
Végül Hiller zárta a panelt azzal, hogy ami ma az oktatásban folyik, az feudalizmus, mivel mindent egy kézben tart a kormány, a maradék kontrollt pedig a helyi „kiskirályok” kezébe adja.
Az ezt követő szekcióban szakértők vitatkoztak, akik nagyjából egyetértettek abban, hogy ma a tanárok nem mindig vannak felkészülve arra, hogy demokráciára oktassák a gyerekeket. Radó Péter oktatáskutató szerint ma nem is az iskolákkal van gond, hanem a pedagógiával, ami szerinte autoriter. Galambos Rita, a Demokratikus Iskoláért Alapítvány igazgatója is egyetértett abban, hogy az iskolák többsége autoriter, de ennek ellenére az olyan civileket, mint ők, egyre szívesebben fogadják az iskolákban.
Galambos szerint a tanárok félnek is. Elmesélt egy történetet arról, amikor be akartak vinni menekülteket az egyik iskolába, a tanár megtiltotta, mivel a szülők félnek. Kiderült, a szülők nem emeltek szót a terv ellen, csak a tanár tartott a várható reakcióktól. A politika felől érkező félelem pedig a gyerekekre is „leszivárog” –mondta.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke azt mondta, a pedagógusok a rendszerváltás óta most vannak a legrosszabb helyzetben, és komoly értékválsággal küzdenek. Rátért a köznevelési rendszer hibáira is, szerint ezek közül a legnagyobb ma az időhiány, nincs ideje a pedagógusnak foglalkozni a gyerekkel, csak a tanterv hajszolására marad energia.
Radó vázolta a megoldást, amitől még elég messze lehetünk, mert a szakértő több elemet is hiányolt. Szerinte autonóm iskolákra lenne szükség, ami a Klik alatt nem valósulhat meg, valódi önértékelés hiányzik a rendszerből, a mostani csak a konfliktusok kiélezésére alkalmas. Az iskoláknak nincs saját programjuk, nincs kapcsolatuk a helyi közösségekkel, és főként csak a bürokráciának kell megfelelniük.
Galló Istvánné is azt mondta, ma a pedagógusoknak mindössze ötöde tud innovatív lenni, mert a hatalom nem ezt várja tőlük, hanem a feltétel nélküli alkalmazkodást.
Szász Kata, a Közgazdasági Politechnikum tanára végül egy "pozitívumot" mégis talált, mégpedig azt, hogy az utóbbi években komoly túljelentkezést tapasztalnak az alapítványi gimnáziumban.
