A pedagóguskar elnöke nem tudta, hogy csak velük egyeztettek az óvodások nemzeti neveléséről

" Nem tudtam, hogy csak velünk egyeztettek erről. Nem tartom jó ötletnek" - mondta az óvodai alapprogram módosítását megelőző egyeztetésről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

  • Eduline
MTI / Marjai János

A Népszavának azt mondta, jobb lett volna kikérni más szervezetek szakmai véleményét is. Nagyné Szabó Etelka, az NPK Óvodapedagógiai tagozatának vezetője pedig arról beszélt, bár korábban valóban egyeztettek az alapprogram módosításáról, őt is meglepetésként érte, hogy arra most került sor.

"Jobb lett volna megvárni, amíg elkészül az új Nemzeti alaptanterv, és azzal összehangolva módosítani az óvodai alapprogramon" – vélekedett. Hozzátette: a nemzeti nevelés – ami szerinte eddig is megfelelően működött az óvodákban – erősítése helyett ő másra helyezte volna a hangsúlyt, például a digitális készségek fejlesztésére, vagy az óvoda és iskola közötti átmenet javítására.

Ilyen változások jönnek az óvodákban ősztől: így alakítanák ki a szülőföldhöz kötődést

Magyar népmesék, versek és mondókák, hagyományőrző népi játékok, dalok megismerése - ha eddig valamelyik óvodában nem ez lett volna a program, ezután ez lesz. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a módosított óvodai nevelés országos alapprogramja legfontosabb célként határozta meg az óvodáskorú gyermekek egészséges fejlődésének elősegítését, ennek fontos része - játékos formában - a lelki nevelés, a szülőföldhöz kötődés kialakítása.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.