A múzeumi és könyvtári dolgozók is sztrájkbizottságot alakítottak, itt a követelésük

A közművelődési és közgyűjteményi dolgozók bére lassan tíz éve változatlan, jelentős a szakemberhiány - részben az alacsony bérek miatt -, akiket közmunkásokkal helyettesített az állam, viszont türelmük végére értek. Tiltakoznak a Nemzeti Galéria, az Országos Levéltár és más intézmények várból való kiköltöztetése ellen - ahova a kormány saját hivatalit költöztetné át.

  • Eduline
KKDSZ

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöksége elfogadhatatlannak tartja, ahogyan a kormány a közszféra problémáit kezeli - írják keddi közleményükben. Úgy vélik, hogy tarthatatlan az intézmények alulfinanszírozottsága. Eddig elsősorban informális tárgyalásokra került sor, azonban ezek nem hoztak előrelépést a múzeumi, könyvtári, valamint a galériák és kiállítóterek alkalmazottai számára, ezért érdemi tárgyalásokat követelnek.

A cél érdekében április 4-én megalapították sztrájkbizottságukat. A KKDSZ korábban támogatólag lépett fel a pedagógusok és a közoktatás helyzetének javítása mellett, együtt vonult a tiltakozókkal a március 15-i demonstráción is.

A sztrájkköveleléseik a következők:

  • Elvárják a közgyűjteményi és közművelődési szakterületekhez tartozó intézmények alapfeladatainak ellátásához szükséges korszerű infrastruktúra biztosítását.
  • Követelik, hogy a közgyűjteményi és közművelődési szakterületen létrejött szakemberhiányt közalkalmazotti jogviszony létesítésével oldják meg és semmiképpen sem kulturális közfoglalkoztatottként, vagy közmunkásként alkalmazott munkatársakkal.
  • A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók jelenleg érvényben lévő a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alá tartozó bértáblájának azonnali megemelését követeljük oly módon, hogy az minden dolgozó esetében valós 30%-os keresetnövekedéssel járjon, mely keresetnövekedés semmiképpen sem eredményezhet az intézményekben létszámcsökkenést. Fizetésüket a mindenkori minimálbér változásához igazítanák.
  • Követelik az azonnali érdemi szakmai egyeztetések megkezdését a nemzeti intézmények budai várból való kiköltöztetése előtt, valamint miden olyan intézmény-átalakítás, intézmény-összevonás, intézményköltöztetés döntés előkészítésébe a munkavállalói érdekképviselet bevonását.
  • Követelik, hogy vonják vissza a száz főnél kevesebb munkavállalót foglalkozó intézmények gazdasági önállóságának kötelező megszüntetését.
  • Stabilizálnák az intézmények hosszútávú működtetését, ezért követelik a nem közvetlen állami fenntartású intézmények esetén az elégséges egy főre számított, fejkvótaszerűen megállapított közgyűjteményi és közművelődési normatíva megalkotását és értékállóságának biztosítását.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.