A mosdónál sokkal nagyobb gondok vannak a tarnazsadányi iskolában

A Népszabadság felkereste azt a tarnazsadányi iskolát, aminek a mosdójáról cikkezett a hazai sajtó kedd óta.

  • Eduline
pixabay.com

Öcsödi Kiss József igazgató a lapnak elmondta, nagyon ideges lett, mikor meglátta a híradásokat iskolájáról, mert szégyellte, hogy emiatt lettek ismertek.

Ugyanakkor azt is elmondta, a nyilvánosság miatt „kinyíltak olyan kapuk, amelyek korábban nem".

Mint tegnap megírtuk, miután a képek bejárták az országot, a helyi tankerület megígérte, felújítják a mosdót és idővel tornatermet is kap az iskola.

A tarnazsadányi iskola gondjairól itt számoltunk be először.

Az ugyanakkor tévesen szerepelt a híradásokban, hogy szennyvíz önti el időnként az udvart, valójában a belvíz okoz gondot, de az az egész környékre jellemző probléma.

A pályázati pénzek segítenek fenntartani az épületet úgy, ahogy. Az omladozó falak ellenére viszont van elektronikus tábla az osztályokban.

Az iskola minden tanulója roma egyébként, a nem romák a szomszéd település iskolájába hordják a gyereküket. Az iskolában sokkal nagyobb gond, hogy óriási a lemorzsolódás, sok gyerekre csak a közmunka vár.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.