A lengyelek épp most dobják sutba a kilencosztályos iskola ötletét

A lengyelek már a kilencvenes évek végén áttértek a kilencosztályos általános iskolai modellre, aminek pont most kívánnak véget vetni. A lakosság többsége és a kormány is visszatérne a nyolcosztályos alapfokú képzéshez, a tanároknak és az ellenzéki pártoknak azonban nem tetszik az ötlet.

  • Eduline
hvg.hu

Balog Zoltán egy pénteki szakmai rendezvényen szinte csak úgy mellékesen ejtette el, hogy döntött a kormány, megvalósítják a kilencéves általános iskola évek óta dédelgetett tervét. Azt azonban egyelőre nem tudni, milyen formában készülnek ezt megtenni.

Lengyelországban közel két évtizede 9 osztályos az alapozó képzés. Ennek pont most lehet vége, miután a lengyel törvényhozás alsóháza, a szejm tavaly év végén egy új oktatási törvényt fogadott el. A döntés óráisi vitát indított el, az ellenzék szerint a tervezet elfogadása a lengyel oktats legsötétebb napját hozta el.

A törvényhozásban aboszolút többséggel rendelkező erősen jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság szerint a nyolcosztályos általános iskolai oktatás a hagyományos lengyel modell, szerintük így a "normális lengyel iskolarendszerhez" térnek vissza.

A lengyel pedagógusok egy része hevesen tiltakozik, korábban több tüntetés is volt a tervezet ellen. Az IBRiS közvélemény-kutató 2015 év végi felmérése szerint azonban a lakosság közel 68 százaléka a nyolcosztályos általános iskola mellett áll.

Lengyelország 1998-ban tért át arra a gyakorlatra, hogy az alapfokú oktatás 9 éves legyen. A képzést akkor 6+3 évben határozták meg. Az elemi két hároméves szakaszból állt, aminél az első szakaszban nem kaptak jegyet a diákok, csak szöveges értékelést. A második hároméves szakaszt kompetenciateszt zárja, amivel egy úgynevezett "alsó középiskolába" lehet lépni. Az alsó középiskola mindenki számára egységes. Ezután lehet specializált iskolába, líceumba (ami leginkább a felsőoktatásra készít fel), vagy épp szakképzésre, technikumi végzést adó képzésre menni, ami további 3, technikum esetén 4 évig tart.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu