A legjobb tanodák szűnnek meg ősszel, helyettük ismeretlenek kaptak támogatást

Sok tanodát szervező alapítvány fogadhatta csalódással a működési támogatásokra kiírt pályázat eredményhirdetését. Egyesek levélben ugyan olvashatták az "örömmel értesítjük" kezdősorokat, azonban elutasítással zárult a levél. Rengeteg roma gyerek veszítheti el a felzárkóztatásukra létrehozott tanodáját.

  • Eduline

Mint korábban beszámoltunk róla, kilenc hónapja várják a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásáért működő tanodák, hogy támogatásukról döntsön a kormány. Az eredményhirdetés csúszása miatt számos helyen már tönkre mentek az alapítványok, beszüntették működésüket.

A túlélőket is tovább tizedeli a kormány döntése: a 86 tanodát összefogó Tanoda Platform, mely egyben a legnagyobb tapasztalattal rendelkezők között van, elutasító döntéssel kellett szembesüljön - írja az Index -, egyelőre szakmai indoklás nélkül. A tanodák között most felmérést végeznek, eddig hatvanból mindössze 6 nyert az 5 milliárd forintos keretösszegből.

A legfurcsább, hogy annak a Tanoda Platformnak sem támogatták a pályázatát, akinek munkatársa dolgozta ki a pályázati rendszer alapját.

Hiába működnek akár egy évtizede is egyes tanodák, a pályázati feltételek azoknak kedveztek, akiknek van saját tőkéje. Mivel egy tanoda önálló működtetéséhez nagy támogatói kör kell, viszont egyes tanodák elszórtan, külön alapítványokkal működnek, a legtöbben vidéken, így nem tudtak a kírásnak megfelelni, hiába végeznek jó szakmai munkát. A feltételeknek legkönnyebben az önkormányzatok által létrehozott új alapítványok, valamint az egyházi tanodák tudtak megfelelni. Érdekesség, hogy több önkormányzat akkor élesítette tanoda alapítványát, amikor kiderült, hogy uniós támogatással 5 milliárd forintos keretből lehet részesülni.

A megszólaló alapítványok sorra számoltak be olyan vidéki tanodáról, amelyek bezárása csak fokozza a hátrányos helyzetű gyerekek problémáit, például Borsodban. Egyes tanodákban szégyellik elmondani a gyerekeknek, hogy vége lesz a tanodának, pedig nagyon várták a tanévet.

A szakemberek összehívnák ugyan az Antiszegregációs Kerekasztalt, azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma leghamarabb október 13-án tartaná meg az ülést a témában, miközben sokak már most kénytelenek bezárni. Az EMMI hivatalosan még nem tette közzé a nyertesek listáját, csak pályázókat értesítették levélben. Emiatt egyelőre azt sem lehet tudni, hogy kik nyertek.

Ahol az állami iskolarendszer már nem tud segíteni, jönnek ők: videó

L. Ritók Nóra blogger és alapítványvezető mesél arról, hogyan fejlesztik a hátrányos helyzetű gyerekeket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.