Nem minden rossz, ami kötelező. Ezek a legjobb olvasmányok nyárra
A kötelező olvasmányok sorsa elég hányattatott, hiszen nem sok diák szereti elolvasni őket, pedig sokszor érdekesebbek, mint hinnétek. Összeszedtünk pár kötelező vagy ajánlott olvasmányt, amik izgalmasabbak, mint gondoltátok volna.
Eduline
Gárdonyi Géza - Egri csillagok
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye. A történelmi kort feldolgozó történet, igazán érdekes és személyes sorsokon keresztül mutatja be a magyarországi török megszállást. A könyv terjedelmével ellentétben gyorsan olvasható, hiszen nagyon sok izgalmas történeti szál fut benne.
pixabay
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
A történet Nyilas Misiről szól, aki a debreceni kollégium diákja, ahol a szobatársai elveszik az otthonról kapott csomagját, Pósalaky úr pedig, akinek délutánonként felolvas, rögtön tegezni kezdi, amikor megtudja, hogy az apja csak egy ács. Misi igazi megpróbáltatásai akkor jönnek, amikor szívességből megteszi a lottón Pósalaky számait, a szelvényt viszont elhagyja. A könyv nem olyan hosszú, de annál érdekesebb mindenki számára.
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Karinthy művében több, több rövid karcolatot olvashattok a diákéletről és Bauerről. A reggeli felkelés nehézségeitől az osztálytermi feleltetésen át odáig, hogy Bauer már felnőve, otthon tanítja kisfiát. A történetek viccesek és egy-egy rövid novellát még utazás közben is kényelmesen el lehet olvasni.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
A kötelező olvasmányok között is szerepel, és valóban érdemes ellolvasni. Budapesten a fiúknak nem egyszerű megfelelő játszóterületet szerezni, így a Pál utcai fiúk és a vörösingesek között háború indul a grundért. Film is készült belőle, de elsősorban a regény adja vissza a barátság fontosságát és az izgalmas "harcok" világát:
Erich Kästner: A repülő osztály
Kästner regénye egy bentlakásos fiúiskolában játszódik, ahol a diákok éppen a karácsonyi színdarabra készülnek. Az órákon már nem is tudnak figyelni, mert közeledik a szünet, a próbateremért is meg kell küzdeniük a felsőévesekkel, bátorságpróbát kell tenniük, és Martinnak is valahogy haza kellene látogatnia.
Vannak olyan regények és novellák, amelyeket mindenkinek el kellene olvasnia még az egyetem előtt. Lassan eljön a felvételi ponthatárok kihirdetése, de addig még van idő! Vannak olyan könyvek, amiket érdemes elolvasni, mielőtt beléptek az egyetemre - van, amelyik egy különleges iskolában játszódik, egy másik filozófiai vonalat követ, a harmadikat pedig egész egyszerűen jó olvasni.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Az Eduline több forrásból is úgy tudja, hogy a Momentum Mozgalom egykori elnökségi tagja, Orosz Anna lett volna Lannert Judit oktatási miniszter egyik államtitkára a négyből.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
