Nem minden rossz, ami kötelező. Ezek a legjobb olvasmányok nyárra
A kötelező olvasmányok sorsa elég hányattatott, hiszen nem sok diák szereti elolvasni őket, pedig sokszor érdekesebbek, mint hinnétek. Összeszedtünk pár kötelező vagy ajánlott olvasmányt, amik izgalmasabbak, mint gondoltátok volna.
Eduline
Gárdonyi Géza - Egri csillagok
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye. A történelmi kort feldolgozó történet, igazán érdekes és személyes sorsokon keresztül mutatja be a magyarországi török megszállást. A könyv terjedelmével ellentétben gyorsan olvasható, hiszen nagyon sok izgalmas történeti szál fut benne.
pixabay
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
A történet Nyilas Misiről szól, aki a debreceni kollégium diákja, ahol a szobatársai elveszik az otthonról kapott csomagját, Pósalaky úr pedig, akinek délutánonként felolvas, rögtön tegezni kezdi, amikor megtudja, hogy az apja csak egy ács. Misi igazi megpróbáltatásai akkor jönnek, amikor szívességből megteszi a lottón Pósalaky számait, a szelvényt viszont elhagyja. A könyv nem olyan hosszú, de annál érdekesebb mindenki számára.
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Karinthy művében több, több rövid karcolatot olvashattok a diákéletről és Bauerről. A reggeli felkelés nehézségeitől az osztálytermi feleltetésen át odáig, hogy Bauer már felnőve, otthon tanítja kisfiát. A történetek viccesek és egy-egy rövid novellát még utazás közben is kényelmesen el lehet olvasni.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
A kötelező olvasmányok között is szerepel, és valóban érdemes ellolvasni. Budapesten a fiúknak nem egyszerű megfelelő játszóterületet szerezni, így a Pál utcai fiúk és a vörösingesek között háború indul a grundért. Film is készült belőle, de elsősorban a regény adja vissza a barátság fontosságát és az izgalmas "harcok" világát:
Erich Kästner: A repülő osztály
Kästner regénye egy bentlakásos fiúiskolában játszódik, ahol a diákok éppen a karácsonyi színdarabra készülnek. Az órákon már nem is tudnak figyelni, mert közeledik a szünet, a próbateremért is meg kell küzdeniük a felsőévesekkel, bátorságpróbát kell tenniük, és Martinnak is valahogy haza kellene látogatnia.
Vannak olyan regények és novellák, amelyeket mindenkinek el kellene olvasnia még az egyetem előtt. Lassan eljön a felvételi ponthatárok kihirdetése, de addig még van idő! Vannak olyan könyvek, amiket érdemes elolvasni, mielőtt beléptek az egyetemre - van, amelyik egy különleges iskolában játszódik, egy másik filozófiai vonalat követ, a harmadikat pedig egész egyszerűen jó olvasni.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
