A CKP kitalálta, hogyan működhetne az oktatási kerekaszal

Ha az elképzeléseik szerint egyenlő feltételekkel ülhetnek le a szervezetek, akkor csatlakoznak a munkához.

  • Eduline
A CKP és a szakszervezetk is távolmaradtak eddig a Köznevelési kerekasztaltól.
Juhász István

A jelenleg is működő Köznevelési Kerekasztal munkájához a kezdetek óta hívja a kormány, ám az egyenlőtlen feltételek miatt azóta sem csatlakoztak a Civil Közoktatási Platform szervezetei, ugyanis a létrehozás során a minisztérium nem követett bizonyos, a múltban már bevált, demokratikus szabályokat, maga szabta meg a Kerekasztal összetételét, napirendjét, működésmódját - írják pénteki közleményükben.

A Civil Közoktatási Platformba tömörült civil szervezetek elmondásuk szerint készek arra, hogy az oktatás átfogó, közép- és hosszútávon ható, valamint gyors cselekvést igénylő problémáiról demokratikus keretek között zajló párbeszédnek a részesei legyenek. Ehhez a munkához az alábbi feltételeket támasztják:

  • A szervezet létrehozásáról intézkedő jogszabály társadalmi egyeztetésére legalább egy hónap szükséges a szakmai, a civil, az érdekvédelmi szervezetek számára.
  • Kérjenek fel szakértőket a tervezett jogszabály véleményezésére – olyanokat is, akik nem értenek egyet a kormány politikájával.
  • A szervezet legyen szakmailag önálló, maga alakíthassa ki SZMSZ-ét, munkaprogramját, maga választhassa vezetőjét, tisztségviselőit.
  • A szabáályozásba építsenek be olyan elemeket, amelyek bizonyos garanciákat jelentenek arra, hogy az új szervezet állásfoglalásai, véleményezései nem lesznek  pusztába kiáltott szavak.
  • Tisztázni kell, milyen szerepe lenne a létrehozandó szervezetnek a szakképző intézmények, az azokban zajló szakmai és közismereti oktatás ügyeiben. A szakképzés szakmai részével kapcsolatos egyeztetésre az érintett minisztériumok hozzanak létre hasonló egyeztető testületeket.
  • Elengedhetetlen, hogy a szakmai oldalon a civil szervezeteknek is legyenek képviselőik.
  • Az egyes oldalak képviseletét úgy kell szabályozni, hogy az lehetővé tegye az oldal valóságos képviseletét. Az alapforma a delegálás lehet, amelynek során az oldalak megszavazzák képviselőiket.
  • A rossz asszociációk elkerülése érdekében indokolt, hogy az új szervezet neve ne „kerekasztal” legyen.

Javaslataikat megküldték Palkovics László oktatási államtitkárnak is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.