A CKP kitalálta, hogyan működhetne az oktatási kerekaszal

Ha az elképzeléseik szerint egyenlő feltételekkel ülhetnek le a szervezetek, akkor csatlakoznak a munkához.

  • Eduline
A CKP és a szakszervezetk is távolmaradtak eddig a Köznevelési kerekasztaltól.
Juhász István

A jelenleg is működő Köznevelési Kerekasztal munkájához a kezdetek óta hívja a kormány, ám az egyenlőtlen feltételek miatt azóta sem csatlakoztak a Civil Közoktatási Platform szervezetei, ugyanis a létrehozás során a minisztérium nem követett bizonyos, a múltban már bevált, demokratikus szabályokat, maga szabta meg a Kerekasztal összetételét, napirendjét, működésmódját - írják pénteki közleményükben.

A Civil Közoktatási Platformba tömörült civil szervezetek elmondásuk szerint készek arra, hogy az oktatás átfogó, közép- és hosszútávon ható, valamint gyors cselekvést igénylő problémáiról demokratikus keretek között zajló párbeszédnek a részesei legyenek. Ehhez a munkához az alábbi feltételeket támasztják:

  • A szervezet létrehozásáról intézkedő jogszabály társadalmi egyeztetésére legalább egy hónap szükséges a szakmai, a civil, az érdekvédelmi szervezetek számára.
  • Kérjenek fel szakértőket a tervezett jogszabály véleményezésére – olyanokat is, akik nem értenek egyet a kormány politikájával.
  • A szervezet legyen szakmailag önálló, maga alakíthassa ki SZMSZ-ét, munkaprogramját, maga választhassa vezetőjét, tisztségviselőit.
  • A szabáályozásba építsenek be olyan elemeket, amelyek bizonyos garanciákat jelentenek arra, hogy az új szervezet állásfoglalásai, véleményezései nem lesznek  pusztába kiáltott szavak.
  • Tisztázni kell, milyen szerepe lenne a létrehozandó szervezetnek a szakképző intézmények, az azokban zajló szakmai és közismereti oktatás ügyeiben. A szakképzés szakmai részével kapcsolatos egyeztetésre az érintett minisztériumok hozzanak létre hasonló egyeztető testületeket.
  • Elengedhetetlen, hogy a szakmai oldalon a civil szervezeteknek is legyenek képviselőik.
  • Az egyes oldalak képviseletét úgy kell szabályozni, hogy az lehetővé tegye az oldal valóságos képviseletét. Az alapforma a delegálás lehet, amelynek során az oldalak megszavazzák képviselőiket.
  • A rossz asszociációk elkerülése érdekében indokolt, hogy az új szervezet neve ne „kerekasztal” legyen.

Javaslataikat megküldték Palkovics László oktatási államtitkárnak is.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.