A CKP kitalálta, hogyan működhetne az oktatási kerekaszal

Ha az elképzeléseik szerint egyenlő feltételekkel ülhetnek le a szervezetek, akkor csatlakoznak a munkához.

  • Eduline
A CKP és a szakszervezetk is távolmaradtak eddig a Köznevelési kerekasztaltól.
Juhász István

A jelenleg is működő Köznevelési Kerekasztal munkájához a kezdetek óta hívja a kormány, ám az egyenlőtlen feltételek miatt azóta sem csatlakoztak a Civil Közoktatási Platform szervezetei, ugyanis a létrehozás során a minisztérium nem követett bizonyos, a múltban már bevált, demokratikus szabályokat, maga szabta meg a Kerekasztal összetételét, napirendjét, működésmódját - írják pénteki közleményükben.

A Civil Közoktatási Platformba tömörült civil szervezetek elmondásuk szerint készek arra, hogy az oktatás átfogó, közép- és hosszútávon ható, valamint gyors cselekvést igénylő problémáiról demokratikus keretek között zajló párbeszédnek a részesei legyenek. Ehhez a munkához az alábbi feltételeket támasztják:

  • A szervezet létrehozásáról intézkedő jogszabály társadalmi egyeztetésére legalább egy hónap szükséges a szakmai, a civil, az érdekvédelmi szervezetek számára.
  • Kérjenek fel szakértőket a tervezett jogszabály véleményezésére – olyanokat is, akik nem értenek egyet a kormány politikájával.
  • A szervezet legyen szakmailag önálló, maga alakíthassa ki SZMSZ-ét, munkaprogramját, maga választhassa vezetőjét, tisztségviselőit.
  • A szabáályozásba építsenek be olyan elemeket, amelyek bizonyos garanciákat jelentenek arra, hogy az új szervezet állásfoglalásai, véleményezései nem lesznek  pusztába kiáltott szavak.
  • Tisztázni kell, milyen szerepe lenne a létrehozandó szervezetnek a szakképző intézmények, az azokban zajló szakmai és közismereti oktatás ügyeiben. A szakképzés szakmai részével kapcsolatos egyeztetésre az érintett minisztériumok hozzanak létre hasonló egyeztető testületeket.
  • Elengedhetetlen, hogy a szakmai oldalon a civil szervezeteknek is legyenek képviselőik.
  • Az egyes oldalak képviseletét úgy kell szabályozni, hogy az lehetővé tegye az oldal valóságos képviseletét. Az alapforma a delegálás lehet, amelynek során az oldalak megszavazzák képviselőiket.
  • A rossz asszociációk elkerülése érdekében indokolt, hogy az új szervezet neve ne „kerekasztal” legyen.

Javaslataikat megküldték Palkovics László oktatási államtitkárnak is.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.