A CKP kitalálta, hogyan működhetne az oktatási kerekaszal

Ha az elképzeléseik szerint egyenlő feltételekkel ülhetnek le a szervezetek, akkor csatlakoznak a munkához.

  • Eduline
A CKP és a szakszervezetk is távolmaradtak eddig a Köznevelési kerekasztaltól.
Juhász István

A jelenleg is működő Köznevelési Kerekasztal munkájához a kezdetek óta hívja a kormány, ám az egyenlőtlen feltételek miatt azóta sem csatlakoztak a Civil Közoktatási Platform szervezetei, ugyanis a létrehozás során a minisztérium nem követett bizonyos, a múltban már bevált, demokratikus szabályokat, maga szabta meg a Kerekasztal összetételét, napirendjét, működésmódját - írják pénteki közleményükben.

A Civil Közoktatási Platformba tömörült civil szervezetek elmondásuk szerint készek arra, hogy az oktatás átfogó, közép- és hosszútávon ható, valamint gyors cselekvést igénylő problémáiról demokratikus keretek között zajló párbeszédnek a részesei legyenek. Ehhez a munkához az alábbi feltételeket támasztják:

  • A szervezet létrehozásáról intézkedő jogszabály társadalmi egyeztetésére legalább egy hónap szükséges a szakmai, a civil, az érdekvédelmi szervezetek számára.
  • Kérjenek fel szakértőket a tervezett jogszabály véleményezésére – olyanokat is, akik nem értenek egyet a kormány politikájával.
  • A szervezet legyen szakmailag önálló, maga alakíthassa ki SZMSZ-ét, munkaprogramját, maga választhassa vezetőjét, tisztségviselőit.
  • A szabáályozásba építsenek be olyan elemeket, amelyek bizonyos garanciákat jelentenek arra, hogy az új szervezet állásfoglalásai, véleményezései nem lesznek  pusztába kiáltott szavak.
  • Tisztázni kell, milyen szerepe lenne a létrehozandó szervezetnek a szakképző intézmények, az azokban zajló szakmai és közismereti oktatás ügyeiben. A szakképzés szakmai részével kapcsolatos egyeztetésre az érintett minisztériumok hozzanak létre hasonló egyeztető testületeket.
  • Elengedhetetlen, hogy a szakmai oldalon a civil szervezeteknek is legyenek képviselőik.
  • Az egyes oldalak képviseletét úgy kell szabályozni, hogy az lehetővé tegye az oldal valóságos képviseletét. Az alapforma a delegálás lehet, amelynek során az oldalak megszavazzák képviselőiket.
  • A rossz asszociációk elkerülése érdekében indokolt, hogy az új szervezet neve ne „kerekasztal” legyen.

Javaslataikat megküldték Palkovics László oktatási államtitkárnak is.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.