A CKP kitalálta, hogyan működhetne az oktatási kerekaszal

Ha az elképzeléseik szerint egyenlő feltételekkel ülhetnek le a szervezetek, akkor csatlakoznak a munkához.

  • Eduline
A CKP és a szakszervezetk is távolmaradtak eddig a Köznevelési kerekasztaltól.
Juhász István

A jelenleg is működő Köznevelési Kerekasztal munkájához a kezdetek óta hívja a kormány, ám az egyenlőtlen feltételek miatt azóta sem csatlakoztak a Civil Közoktatási Platform szervezetei, ugyanis a létrehozás során a minisztérium nem követett bizonyos, a múltban már bevált, demokratikus szabályokat, maga szabta meg a Kerekasztal összetételét, napirendjét, működésmódját - írják pénteki közleményükben.

A Civil Közoktatási Platformba tömörült civil szervezetek elmondásuk szerint készek arra, hogy az oktatás átfogó, közép- és hosszútávon ható, valamint gyors cselekvést igénylő problémáiról demokratikus keretek között zajló párbeszédnek a részesei legyenek. Ehhez a munkához az alábbi feltételeket támasztják:

  • A szervezet létrehozásáról intézkedő jogszabály társadalmi egyeztetésére legalább egy hónap szükséges a szakmai, a civil, az érdekvédelmi szervezetek számára.
  • Kérjenek fel szakértőket a tervezett jogszabály véleményezésére – olyanokat is, akik nem értenek egyet a kormány politikájával.
  • A szervezet legyen szakmailag önálló, maga alakíthassa ki SZMSZ-ét, munkaprogramját, maga választhassa vezetőjét, tisztségviselőit.
  • A szabáályozásba építsenek be olyan elemeket, amelyek bizonyos garanciákat jelentenek arra, hogy az új szervezet állásfoglalásai, véleményezései nem lesznek  pusztába kiáltott szavak.
  • Tisztázni kell, milyen szerepe lenne a létrehozandó szervezetnek a szakképző intézmények, az azokban zajló szakmai és közismereti oktatás ügyeiben. A szakképzés szakmai részével kapcsolatos egyeztetésre az érintett minisztériumok hozzanak létre hasonló egyeztető testületeket.
  • Elengedhetetlen, hogy a szakmai oldalon a civil szervezeteknek is legyenek képviselőik.
  • Az egyes oldalak képviseletét úgy kell szabályozni, hogy az lehetővé tegye az oldal valóságos képviseletét. Az alapforma a delegálás lehet, amelynek során az oldalak megszavazzák képviselőiket.
  • A rossz asszociációk elkerülése érdekében indokolt, hogy az új szervezet neve ne „kerekasztal” legyen.

Javaslataikat megküldték Palkovics László oktatási államtitkárnak is.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.