Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Hetvennégymillió forint szegregáció miatti kártérítést követel Hajdúhadház önkormányzatától a helyi cigány kisebbségi...
Hetvennégymillió forint szegregáció miatti kártérítést követel Hajdúhadház önkormányzatától a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, kezdeményezésétől saját kisebbségi önkormányzati képviselői is elhatárolódnak - közölte Csáfordi Dénes (Fidesz), a hajdú-bihari település polgármestere, hangsúlyozva, hogy elutasítja a követelést.
Az ügy előzménye: az Esélyt a Hátrányos Gyerekeknek Alapítvány pert indított a hajdúhadházi önkormányzat és a fenntartásában lévő Bocskai István két tanítási nyelvű általános iskola, valamint a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskola ellen, mert szerintük a településen élő cigány tanulókat jogellenes elkülönítetten oktatják, szegregálják.
A Legfelsőbb Bíróság 2008 novemberében helybenhagyta a hajdúhadházi szegregációs perben hozott első fokú ítélet azon rendelkezését, amely kimondta: jogellenes elkülönítés miatt jogsértést követett el a település két általános iskolája. Az LB helybenhagyta továbbá az elsőfokú ítéletnek a jogsértés abbahagyására és az attól való eltiltásra vonatkozó rendelkezéseit.
Csáfordi Dénes polgármester pénteken elmondta: október elején kereste meg az önkormányzatot Koós László Zoltán ügyvéd, hogy tájékoztassa a szegregáció érintettjeinek kártérítési igényéről. Az ügyvédet Alföldi-Lakatos Gábor, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke kereste meg, aki elsődlegesen peren kívüli megállapodásra hatalmazta fel. Az egyezségi ajánlat szerint 74 millió forintot követelnek a városi önkormányzattól, ez az érintettek számára fejenként 100 ezer forintot jelentene.
Amennyiben az önkormányzat eleget tenne az egyezségi ajánlatban foglaltaknak, az a következő gazdasági évben megszorításokhoz vezetne, intézmények bezárását és szociális juttatások befagyasztását jelentené - mondta Csáfordi Dénes, hozzátéve: az sem elképzelhetetlen, hogy az önkormányzat 2012-ben nem indulhatna egyetlen közmunkapályázaton sem, hiszen az ehhez szükséges önrész hiányozna a város kasszájából.
A polgármester tájékoztatása szerint Alföldi-Lakatos Gáborral nem ért egyet a saját testülete sem: Rostás Zsigmond képviselő, Rostás Dezső és Balogh Sándor cigány kisebbségi önkormányzati képviselők közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elhatárolódtak a kártérítési követeléstől.
Kifejtették, hogy már a szegregációs pert is ellenezték, amelynek a cigányság a vesztese lett. Nyilatkozatukból kiderül, hogy a korábban perbe fogott tagiskolákban a cigány gyermekek magasan képzett pedagógusok segítségével, egyénre szabott, minőségi oktatásban részesültek, s ez segítette a romaintegrációt. Emellett az iskola épülete közelebb volt a gyerekek lakhelyéhez, de mára már mindenki a központban lévő iskolákba kénytelen járni, így csökkent a pihenésre és tanulásra fordítható idő.
Kétségtelen, hogy a rendszerváltozást követő 21 év egyik legnagyobb vesztesei a romák. Tömegesen veszítették el munkahelyeiket, segélyből kénytelenek élni. Nemcsak anyagilag, hanem morálisan is leszakadtak és elszigetelődtek egyes cigány közösségek - mondta a polgármester.
Ugyanakkor a liberális oktatáspolitika "torzszüleménye és óriási kártétele" volt, hogy "összeerőltetett" olyan gyermekeket, akiknek a szocializációjában, életvitelében, képességeiben nagyok a különbségek, és ezzel feszültséget gerjesztve nem biztosították a felzárkóztatás valódi feltételeit - jegyezte meg.
Azt mondta, az egyezségi ajánlat azonban nem csak anyagi okok miatt elfogadhatatlan; "meggyőződésünk, hogy maga a feltételezés, miszerint pénzben kifejezhető a roma családok szegregációs kártétele, egyértelműen közösségellenes, és óriási feszültséget okoz a város lakossága körében" - tette hozzá.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.