70 különböző nyelven beszélnek az USA legszegényebb városának menekült diákjai

Syracuse városában számos dél-ázsiai, afrikai és közel-keleti országból származó menekült család talált helyet, mert a szegénység miatt itt a legolcsóbbak a lakhatási körülmények. Az önkormányzat a sokszínű negyed iskolái és a családok számára egyedülálló megoldást vezetett be.

  • Eduline
Illusztráció
Stiller Ákos

A New York állambeli Syracuse az ország 16. legszegényebb városaként tartják számon, ahol minden második gyerek szegénységnek van kitéve. Az emiatt kialakult olcsó lakhatási lehetőségeknek is köszönhetően az USA által befogadott menekültek itt találtak menedékre. Jól jellemzi gyarapodásukat, hogy 2008-ban érkeztek az első bhutáni menekültek Ázsiából, csak az ő számuk napjainkra 3000 főre tehető - írja hosszú riportjában a Huffington Post.

A világ minden tájáról érkező népcsoportok miatt a város iskoláiba 70 különböző nyelven beszélő diákok járnak, akik angol nyelvoktatásban részesülnek. A szüleik számára még mindig nagyon nehézkes a kommunikáció, ezért a városvezetés egy új programról határozott 2010-ben. Úgynevezett nemzetiségi munkásokat kezdtek foglalkoztatni, akik feladata, hogy segítsék a kapcsolatot a szülők és az iskola vezetés között, valamint a helyi hivatalokkal. Ha ezt nem biztosítanák a betelepülőknek, sérülnének a civil jogaik.

Iskola a kerítésen innen: csikorog a menekültek integrációja

A Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola abban a tekintetben kiemelkedő a magyar oktatási intézmények közül,hogy az ENSZ partnerintézményeként részt vesz a fiatalkorú menekültek és a felnőttek oktatásában is.

Az ország más területein közel sem ilyen jó a helyzet, a betelepülő menekültek nem kapnak megfelelő segítséget, így tucatnyi eljárás van folyamatban a jogaik megsértése miatt az arizonai Yumában, New Orleansban, Richmondban, Detroitban, Seattle-ben, valamint számos más körzetben. Ezekben a körzetekben közpénzen működő intézmények tartanak fenn diszkriminatív korlátokat. Az iskoláknak ingyenesen kell biztosítani a lehetőséget, hogy a szülők megfelelően konzultálhassanak gyerekük sorsáról.

A gyakorlatban egy szülői értekezlethez hasonlóan működik a dolog: az iskola képviselője elmondja a legfontosabb dolgokat a közvetítőknek, akik ezt a helyszínen - a lap példájánál maradva - szomáliai és mianmari nyelven tolmácsolják a szülőknek. A közvetítők egyre leterheltebbek, ugyanis számuk még nem elégséges, viszont a jog szerint minél több egyenkénti konzultációt is tartaniuk kellene.

Brüsszel bekeményít: eljárás indult Magyarországgal szemben a roma diákok megkülönböztetése miatt

Egy új törvénytervezet szerint legálisan lehetne elkülöníteni a diákokat, Brüsszel még a bevezetés előtt lépett. Számos esetben ennek ellenére már megvalósult a közpénzből működő szegregáció.

A legnagyobb nehézségek között van, hogy a szülők a kulturális különbségek miatt nem értik, hogy egyáltalán joguk van ilyen eljáráshoz - összegezte egy ázsiaiak oktatásáért felelős hivatali vezető. Ha teljes New York államot nézik, már 90 különböző nyelvről és kultúráról van szó.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.