20-40 millió forinttal csökkentik a szegedi iskolák támogatását

A Népszabadság információi szerint pénteken reggel váratlanul behívatták a szegedi városházára a városi fenntartású...

  • MTI
Fazekas István
A Népszabadság információi szerint pénteken reggel váratlanul behívatták a szegedi városházára a városi fenntartású iskolák igazgatóit, és közölték velük, hogy mivel Szeged készülő 2012-es költségvetésében 8,1 milliárd forint hiány mutatkozik, iskolánként 20-40 millió forinttal csökkentik a támogatásukat.

A lap szerint az intézményvezetőkre bízták a megtakarítás módját, de azt kikötötték, hogy a dologi kiadások nem csökkenthetők, és elbocsátani sem lehet senkit, mert nincs pénz a végkielégítésre. A Népszabadság szerint olyan személyi kifizetéseket (például osztályfőnöki pótlék, túlóradíj) lehet már csak elvonni az iskoláktól, amelyek kifizetését törvény írja elő.

Botka László polgármestert a lapnak nem sikerült elérnie, Vécsey Ágnes városházi szóvivő pedig azt mondta, hogy a költségvetés tervezésének időszakában semmilyen információt nem kívánnak kommentálni.

A Népszabadság úgy tudja, szerdán ülést tartott a jobboldali többségű szegedi képviselő-testület pénzügyi bizottsága, amely visszadobta a szocialista polgármester által beterjesztett, 8,1 milliárdos hiányt mutató költségvetési tervezetet. A bizottság azzal indokolta a döntést, hogy az új államháztartási törvény szerint nem lehet veszteséges költségvetést elfogadni, ezért felszólították a városvezetőt, hogy legkésőbb február 3-ig faragja le a hiányt.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.