Három állami szervhez is eljutott az ügye, mégsem tud visszatérni a pályára.
„Egy le nem zárult kálvária története” címmel számolt be elbocsátásának körülményeiről és a visszahelyezésére tett sikertelen próbálkozásairól Borosné Kerekes Lívia a Szavon oldalán megjelent írásában.
A pedagógus 2025 júniusában két napon át tiltakozott a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Technikum és Szakképző Iskola előtt.
„Az iskolaigazgató szóbeli érettségit érintő törvénytelen intézkedései láttán a véleménynyilvánítás jogával éltem: két napon át tüntettem az iskola épülete előtt” – írta, majd hozzátette: a demonstrációt követően azonnali hatállyal elbocsátottak. A munkáltató igazolatlan hiányzásra hivatkozott.
A kirúgásom időzítése és indoklása azonban több sebből vérzik. A tüntetés napjain a tanítási év már lezárult, én pedig elvégeztem minden kötelező feladatomat. A rám bízott érettségiztetést és a tanévzáró műsor koordinálását egyszerűen elvették tőlem. Új feladatot sem szóban, sem írásban nem kaptam, így a munkát sem tudtam elutasítani
- fogalmazott.
Mint írta, abban bízott, hogy Lannert Judit oktatási miniszter bejelentése után visszatérhet a pályára, a tárcavezető ugyanis korábban arról beszélt, hogy lehetővé teszik a véleményük miatt elbocsátott tanárok visszatérését.
Borosné beszámolója szerint azonban hiába fordult az illetékes állami szervekhez. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium először a Szakképzésért Felelős Államtitkársághoz továbbította az ügyét, majd az iratai az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztériumhoz kerültek. Végül mindhárom szerv arról tájékoztatta, hogy nincs hatásköre eljárni.
Ha maguk az oktatásért és a jogszabályokért felelős állami szervek sem tudják – vagy nem akarják tudni –, ki jogosult eljárni egy ilyen helyzetben, akkor mégis hova fordulhat egy tanár?
– tette fel a kérdést írásában.
Júniusban a Tanítanék Mozgalom is kérte a minisztertől a kirúgott, illetve a státusztörvény miatt pályát elhagyó pedagógusok rehabilitációját. Júliusban Lannert Judit már arról számolt be, hogy intézkedett annak érdekében, hogy a tankerületek ne akadályozzák az érintett tanárok visszatérését. Szeptemberben a miniszter azt is közölte, hogy utasításban rendelkeztek a korábbi kormányzás idején politikai okokból elbocsátott pedagógusok visszavételéről.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Kapa Mátyás Péter éppen azokkal a tanárokkal kerül munkáltatói kapcsolatba, akiknek az érdekeivel szemben korábban jogi képviseletet látott el. November 5-től Kapa Mátyás Péter vezeti a Dunakeszi Tankerületi Központot, amelyet korábban két, pedagógusok által indított jogvitában is képviselt.
Sinka Edit, a központ elnöke szerint luxus lenne továbbra is úgy jelentős forrásokat fordítani oktatásfejlesztésre, hogy nem ismerik a programok tényleges eredményességét.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Új összetételben működik tovább a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa, amely a fiatalokat érintő kormányzati javaslatokról is véleményt mondhat. A testületben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mellett az Országos Diáktanács is állandó képviseletet kap.
A maximális szerezhető pont mindenhol egységesen 100, a számítás módjáról azonban az egyetemek döntenek.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
Azoknak a tanároknak, akik a 2026/2027-es tanévre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tartalmi megújító vagy gyakornoki képzését választották, ismét dönteniük kell a továbbképzésükről.
