„Attól, hogy kikerül egy tábla az iskolára meg kereszt a falakra, még semmi nem történik: se szakmailag nem lesz jobb az iskola, se erkölcsileg nem változik”

Az elmúlt években jelentősen megnőtt az egyházi fenntartású iskolák száma Magyarországon, ám a terjeszkedés mögött sokszor nem tudatos oktatási stratégia, hanem az állam által nehezen fenntartható intézmények átadása állt. Gloviczki Zoltán szerint az egyházak mára elérték teljesítőképességük határait, miközben továbbra sem világos, mitől válik egy iskola valóban egyházi intézménnyé.

Az Apor Vilmos Főiskola rektora, aki mellesleg korábban Hoffmann Rózsa államtitkár helyettese is volt, a hvg360-nak azt mondta, hogy az egyházi iskolák számának növekedése kezdetben történelmi jóvátételnek számított, hiszen a rendszerváltás után az egyházak visszakaphatták intézményeiket. Később azonban az iskolaátvételek egyre inkább arról szóltak, hogy az állam megszabaduljon a szakmailag vagy pénzügyileg nehezen fenntartható kisiskoláktól.

A rektor úgy véli, az egyházak egy idő után csapdahelyzetbe kerültek, mert stratégia nélkül vállaltak át intézményeket. Nem volt világos, mi alapján vesznek át vagy tartanak fenn iskolákat, és az sem, pontosan mitől válik egy intézmény valóban egyházi iskolává.

Attól, hogy kikerül egy tábla az iskolára meg kereszt a falakra, még semmi nem történik: se szakmailag nem lesz jobb az iskola, se erkölcsileg nem változik, se katolikusabb vagy reformátusabb nem lesz

- tette hozzá, majd megjegyezte azért mindenképpen adósak az egyházak valamiféle stratégiával vagy célképzettel.

Az Eduline-on is megírtuk, hogy Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsman jelentéséből kiderölt, hogy ahol új egyházi óvoda vagy iskola jött létre, ott a nem roma gyerekek tömegesen hagyták el az állami intézményeket. Ennek következményeként az állami iskolák néhány éven belül szinte teljesen roma tanulókkal teltek meg, miközben a nem roma gyerekekkel együtt a képzettebb pedagógusok is távoztak. Ez a folyamat tovább rontotta az állami iskolák oktatási színvonalát és erősítette a társadalmi elkülönülést.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.