Júniusban egyszerre három havi ösztöndíjat kapnak a szakképzésben tanulók

A legtöbb ösztöndíjjal ellentétben a szakképzésben tanulók a nyári szünet alatt sem maradnak támogatás nélkül: a júliusi és augusztusi ösztöndíjat is megkapják, igaz, nem külön utalással.

A szakképzési ösztöndíj a nyári hónapokra is jár, a két hónap összegét azonban a júniusi kifizetéssel együtt utalják a diákoknak. Ez azt jelenti, hogy nyáron már nem érkezik külön ösztöndíj.

A támogatás alapja jelenleg havi 100 ezer forint, ebből számolják ki a különböző ösztöndíjösszegeket. Az, hogy ki pontosan mennyit kap, függ az iskola típusától, az évfolyamtól és a tanulmányi eredménytől is.

A tanév első szakaszában a diákok fix összegű ösztöndíjat kapnak. Így például:

  • a nyelvi előkészítő osztályba járók havi 8 ezer forintra jogosultak,
  • a technikum 9-10. évfolyamán tanulók szintén 8 ezer forintot kapnak,
  • a szakképző iskola 9. osztályosai és a műhelyiskolai tanulók havi 16 ezer forintos ösztöndíjat kapnak.

A szakirányú oktatásban tanulóknál – vagyis a szakképző iskolák 10-12. évfolyamán és a technikumok 11-12. osztályában – már a tanulmányi eredmény alapján számolják az ösztöndíjat.

A jelenlegi szabályok szerint:

  • 2,00 és 2,99 közötti átlag esetén havi 8 ezer forint,
  • 3,00 és 3,99 között 25 ezer forint,
  • 4,00 és 4,49 között 42 ezer forint,
  • 4,50 felett pedig akár 59 ezer forint ösztöndíj is járhat havonta.

Azok a diákok, akiknek még nincs előző tanév végi eredményük, havi 16 ezer forintos támogatást kapnak.

Az ösztöndíjat nem kell külön igényelni, minden technikumban és szakképző iskolában beiratkozott tanuló automatikusan megkapja a szakképző intézmény által a KRÉTA rendszerbe feltöltött adatok alapján.

Nem csak az tehetséges, aki jól versenyzik – Kaderják Anita szerint az iskolarendszer már a nulladik ponton rengeteg gyereket elveszít

Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.