Újabb fordulatot vett a budapesti gimnáziumban betiltott film ügye: közösségi oldalán reagált az igazgató döntésére Molnár Áron, az Itt érzem magam otthon film egyik főszereplője.
Korábban az derült ki, hogy a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium nem engedte levetíteni az iskolai filmklubban az Itt érzem magam otthon című filmet. Az intézmény igazgatója, Tömpe László azzal indokolta a döntést, hogy a választások előtti „felfokozott időszakban” távol akarja tartani a diákokat a napi politikai küzdelmektől. Azt is hangsúlyozta: szerinte a film aktuálpolitikai jellegű, ezért csak később, a választások után lenne helye az iskolában.
Molnár Áron posztjában élesen bírálta az igazgatót. Azt írta: szerinte problémás, hogy a döntés úgy született meg, hogy az igazgató nem látta a filmet, csak kritikák alapján tájékozódott.
„Megmondom szerintem mi az aktuálpolitika: korlátozni a diákok szabadságát!” – fogalmazott a színész.
Posztjában azt írta:
A művészet mindig pártpolitika felett áll, ahogy sajnos Ön nem. A cenzúrája tökéletes példa arra, hogy miért kell leváltani ezt a rendszert. Egy szabad Magyarországban egy ilyen szituáció elképzelhetetlen lenne. Egy szabad Magyarországban nincsenek központosítva az intézmények, a pozíciók nem vakhűség, hanem képességalapúak, egy szabad Magyarországban Ön teret adna a művészet függetlenségének, és nem az lenne a kérdés, hogy mi hova szervezzük ki a filmet, hanem Ön keresne minket, hogy lehetne-e, hogy az egész iskola részt vegyen egy közös vetítésen, ahol Önt is szeretettel látjuk.
Molnár Áron a tiltást cenzúrának nevezte, és úgy látja, az eset jól mutatja a jelenlegi rendszer működését. Szerinte egy „szabad Magyarországban” elképzelhetetlen lenne egy ilyen helyzet.
A színész az igazgató azon kijelentésére is reagált, miszerint az iskola feladata távol tartani a diákokat a politikától. Szerinte ezzel szemben az iskola feladata az, hogy szabadon gondolkodó, kritikus fiatalokat neveljen. Úgy véli, éppen a tiltás az, ami politikai térbe emelte az ügyet.
Molnár Áron posztjában azt is írta: míg az igazgató a döntéseit szakmai és emberi szempontokkal indokolta, szerinte valójában pártpolitikai érdekek érvényesülnek.
A bejegyzést azzal zárta, hogy egy olyan országban hisz, ahol a diákok szabadon gondolkodhatnak, és ahol az intézmények nem politikai alapon működnek: „Kívánom, hogy egy olyan ország legyen Magyarország, ahol pártpolitikától függetlenül hagyja a diákokat szabadon dönteni, gondolkodni és cselekedni. Ahol nem kell propaganda visszhangnak lennie iskolaigazgatóként” – írta.
A választások előtti időszakra hivatkozva nem engedte levetíteni egy budapesti gimnázium igazgatója az Itt érzem magam otthon című filmet az iskolai filmklubban. A döntés hátteréről most maga az intézményvezető is megszólalt.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
