Újabb fordulatot vett a budapesti gimnáziumban betiltott film ügye: közösségi oldalán reagált az igazgató döntésére Molnár Áron, az Itt érzem magam otthon film egyik főszereplője.
Korábban az derült ki, hogy a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium nem engedte levetíteni az iskolai filmklubban az Itt érzem magam otthon című filmet. Az intézmény igazgatója, Tömpe László azzal indokolta a döntést, hogy a választások előtti „felfokozott időszakban” távol akarja tartani a diákokat a napi politikai küzdelmektől. Azt is hangsúlyozta: szerinte a film aktuálpolitikai jellegű, ezért csak később, a választások után lenne helye az iskolában.
Molnár Áron posztjában élesen bírálta az igazgatót. Azt írta: szerinte problémás, hogy a döntés úgy született meg, hogy az igazgató nem látta a filmet, csak kritikák alapján tájékozódott.
„Megmondom szerintem mi az aktuálpolitika: korlátozni a diákok szabadságát!” – fogalmazott a színész.
Posztjában azt írta:
A művészet mindig pártpolitika felett áll, ahogy sajnos Ön nem. A cenzúrája tökéletes példa arra, hogy miért kell leváltani ezt a rendszert. Egy szabad Magyarországban egy ilyen szituáció elképzelhetetlen lenne. Egy szabad Magyarországban nincsenek központosítva az intézmények, a pozíciók nem vakhűség, hanem képességalapúak, egy szabad Magyarországban Ön teret adna a művészet függetlenségének, és nem az lenne a kérdés, hogy mi hova szervezzük ki a filmet, hanem Ön keresne minket, hogy lehetne-e, hogy az egész iskola részt vegyen egy közös vetítésen, ahol Önt is szeretettel látjuk.
Molnár Áron a tiltást cenzúrának nevezte, és úgy látja, az eset jól mutatja a jelenlegi rendszer működését. Szerinte egy „szabad Magyarországban” elképzelhetetlen lenne egy ilyen helyzet.
A színész az igazgató azon kijelentésére is reagált, miszerint az iskola feladata távol tartani a diákokat a politikától. Szerinte ezzel szemben az iskola feladata az, hogy szabadon gondolkodó, kritikus fiatalokat neveljen. Úgy véli, éppen a tiltás az, ami politikai térbe emelte az ügyet.
Molnár Áron posztjában azt is írta: míg az igazgató a döntéseit szakmai és emberi szempontokkal indokolta, szerinte valójában pártpolitikai érdekek érvényesülnek.
A bejegyzést azzal zárta, hogy egy olyan országban hisz, ahol a diákok szabadon gondolkodhatnak, és ahol az intézmények nem politikai alapon működnek: „Kívánom, hogy egy olyan ország legyen Magyarország, ahol pártpolitikától függetlenül hagyja a diákokat szabadon dönteni, gondolkodni és cselekedni. Ahol nem kell propaganda visszhangnak lennie iskolaigazgatóként” – írta.
A választások előtti időszakra hivatkozva nem engedte levetíteni egy budapesti gimnázium igazgatója az Itt érzem magam otthon című filmet az iskolai filmklubban. A döntés hátteréről most maga az intézményvezető is megszólalt.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
