Újabb fordulatot vett a budapesti gimnáziumban betiltott film ügye: közösségi oldalán reagált az igazgató döntésére Molnár Áron, az Itt érzem magam otthon film egyik főszereplője.
Korábban az derült ki, hogy a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium nem engedte levetíteni az iskolai filmklubban az Itt érzem magam otthon című filmet. Az intézmény igazgatója, Tömpe László azzal indokolta a döntést, hogy a választások előtti „felfokozott időszakban” távol akarja tartani a diákokat a napi politikai küzdelmektől. Azt is hangsúlyozta: szerinte a film aktuálpolitikai jellegű, ezért csak később, a választások után lenne helye az iskolában.
Molnár Áron posztjában élesen bírálta az igazgatót. Azt írta: szerinte problémás, hogy a döntés úgy született meg, hogy az igazgató nem látta a filmet, csak kritikák alapján tájékozódott.
„Megmondom szerintem mi az aktuálpolitika: korlátozni a diákok szabadságát!” – fogalmazott a színész.
Posztjában azt írta:
A művészet mindig pártpolitika felett áll, ahogy sajnos Ön nem. A cenzúrája tökéletes példa arra, hogy miért kell leváltani ezt a rendszert. Egy szabad Magyarországban egy ilyen szituáció elképzelhetetlen lenne. Egy szabad Magyarországban nincsenek központosítva az intézmények, a pozíciók nem vakhűség, hanem képességalapúak, egy szabad Magyarországban Ön teret adna a művészet függetlenségének, és nem az lenne a kérdés, hogy mi hova szervezzük ki a filmet, hanem Ön keresne minket, hogy lehetne-e, hogy az egész iskola részt vegyen egy közös vetítésen, ahol Önt is szeretettel látjuk.
Molnár Áron a tiltást cenzúrának nevezte, és úgy látja, az eset jól mutatja a jelenlegi rendszer működését. Szerinte egy „szabad Magyarországban” elképzelhetetlen lenne egy ilyen helyzet.
A színész az igazgató azon kijelentésére is reagált, miszerint az iskola feladata távol tartani a diákokat a politikától. Szerinte ezzel szemben az iskola feladata az, hogy szabadon gondolkodó, kritikus fiatalokat neveljen. Úgy véli, éppen a tiltás az, ami politikai térbe emelte az ügyet.
Molnár Áron posztjában azt is írta: míg az igazgató a döntéseit szakmai és emberi szempontokkal indokolta, szerinte valójában pártpolitikai érdekek érvényesülnek.
A bejegyzést azzal zárta, hogy egy olyan országban hisz, ahol a diákok szabadon gondolkodhatnak, és ahol az intézmények nem politikai alapon működnek: „Kívánom, hogy egy olyan ország legyen Magyarország, ahol pártpolitikától függetlenül hagyja a diákokat szabadon dönteni, gondolkodni és cselekedni. Ahol nem kell propaganda visszhangnak lennie iskolaigazgatóként” – írta.
A választások előtti időszakra hivatkozva nem engedte levetíteni egy budapesti gimnázium igazgatója az Itt érzem magam otthon című filmet az iskolai filmklubban. A döntés hátteréről most maga az intézményvezető is megszólalt.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
