Márciusi fontos dátumok: ezeket véssétek be a naptáratokba!
Márciusban a fókusz a középiskolai felvételin lesz, de ezen kívül is vannak dátumok, amiket érdemes észben tartani. Összeszedtük a hónap legfontosabb eseményeit.
A középiskolai felvételi egyik fontos állomása a felvételi jegyzék közzététele. De pontosan mi szerepel ezen a listán, és mit lehet kiolvasni belőle?
A középiskolák a felvételi vizsgák lezárása után – legkésőbb március 20-ig – közzéteszik a jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzékét a saját honlapjukon. A listán a diákok nem névvel, hanem azonosítóval szerepelnek: ha nem választottak jeligét, akkor az oktatási azonosítójuk jelenik meg, minden más személyes adat nélkül - írja az Oktatási Hivatal.
A jelentkezési lapon ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a tanulók ne az oktatási azonosítójukat használják. Ebben az esetben egy saját jeligét adhatnak meg, és a később közzétett listán ezzel az azonosítóval jelennek meg.
A felvételi jegyzék teljes egészében nyilvános, és tanulmányi területenként kell elkészíteni. Ez azt jelenti, hogy minden olyan diák szerepel rajta, aki az adott képzésre jelentkezett.
A lista tartalmazza:
az azonosítót,
a felvételi eljárás során elért összpontszámot és
az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyet.
Fontos, hogy azoknak a jelentkezőknek a pontszáma is megjelenik a jegyzékben, akik végül nem feleltek meg az adott képzés felvételi feltételeinek.
A közzétett felvételi jegyzék ugyanakkor még nem jelenti a végleges eredményt. Az iskolák igazgatói ugyan elkészítik a rangsort tanulmányi területenként, de a későbbi módosító időszak még hozhat változásokat. Ha például egy intézmény engedélyezi új tanulmányi terület felvételét a jelentkezési sorrend módosításakor, az a rangsor átrendeződését is eredményezheti.
Márciusban a fókusz a középiskolai felvételin lesz, de ezen kívül is vannak dátumok, amiket érdemes észben tartani. Összeszedtük a hónap legfontosabb eseményeit.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.