Márciusi fontos dátumok: ezeket véssétek be a naptáratokba!
Márciusban a fókusz a középiskolai felvételin lesz, de ezen kívül is vannak dátumok, amiket érdemes észben tartani. Összeszedtük a hónap legfontosabb eseményeit.
A középiskolai felvételi egyik fontos állomása a felvételi jegyzék közzététele. De pontosan mi szerepel ezen a listán, és mit lehet kiolvasni belőle?
A középiskolák a felvételi vizsgák lezárása után – legkésőbb március 20-ig – közzéteszik a jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzékét a saját honlapjukon. A listán a diákok nem névvel, hanem azonosítóval szerepelnek: ha nem választottak jeligét, akkor az oktatási azonosítójuk jelenik meg, minden más személyes adat nélkül - írja az Oktatási Hivatal.
A jelentkezési lapon ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a tanulók ne az oktatási azonosítójukat használják. Ebben az esetben egy saját jeligét adhatnak meg, és a később közzétett listán ezzel az azonosítóval jelennek meg.
A felvételi jegyzék teljes egészében nyilvános, és tanulmányi területenként kell elkészíteni. Ez azt jelenti, hogy minden olyan diák szerepel rajta, aki az adott képzésre jelentkezett.
A lista tartalmazza:
az azonosítót,
a felvételi eljárás során elért összpontszámot és
az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyet.
Fontos, hogy azoknak a jelentkezőknek a pontszáma is megjelenik a jegyzékben, akik végül nem feleltek meg az adott képzés felvételi feltételeinek.
A közzétett felvételi jegyzék ugyanakkor még nem jelenti a végleges eredményt. Az iskolák igazgatói ugyan elkészítik a rangsort tanulmányi területenként, de a későbbi módosító időszak még hozhat változásokat. Ha például egy intézmény engedélyezi új tanulmányi terület felvételét a jelentkezési sorrend módosításakor, az a rangsor átrendeződését is eredményezheti.
Márciusban a fókusz a középiskolai felvételin lesz, de ezen kívül is vannak dátumok, amiket érdemes észben tartani. Összeszedtük a hónap legfontosabb eseményeit.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Szeptember 30-a legyen a Polgári Ellenállás Napja – ezt javasolja a Tanítanék Mozgalom. A kezdeményezés célja, hogy emléket állítson a 2022-2023-as oktatási tiltakozások résztvevőinek, valamint mindazoknak, akik békés eszközökkel léptek fel az általuk igazságtalannak tartott döntésekkel szemben.
Egy volt diákja pedig „főnyereményként” értékelte őt az ELTE számára.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.