A magyar középiskolások két ezüst- és egy bronzérmet szereztek a mesterséges intelligencia versenyen.
Nagy sikert értek el a magyar középiskolások, akik több mint húsz ország közel száz diákjával együtt vettek részt a Szlovéniában megrendezett International Winter AI Olympiad (IAIO) versenyen - írja az ELTE.
A résztvevők a mesterséges intelligencia különböző területein – például számítógépes látásban, robotikában, gépi tanulásban és természetesnyelv-feldolgozásban – mérték össze tudásukat. A feladatok között matematikai és algoritmikus problémák, valamint gyakorlati MI-modellfejlesztés is szerepelt.
Milyen készségek fognak a legtöbbet érni 2030-ban?
A magyar csapat kiemelkedően teljesített. A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium két diákja, Ungár Vince és Szilágyi Balázs ezüstérmet nyert, míg a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanulója, Lehotai Gergely bronzérmet szerzett.
A csapat vezetője Gulyás László, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság alelnöke és az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense volt, helyettese Szalay Gergő. A diákok felkészítését a Nemzeti Tehetség Program támogatásával az ELTE Informatikai Kara, valamint az NJSZT Tehetséggondozási és Mesterséges Intelligencia Szakosztálya segítette.
A szülő készíti fel a gyereket a versenyre és egy kisebb, 16 fős osztályban is előfordulhat, hogy a pedagógus csak az aktívabb diákokra figyel - egy többgyerekes anya osztotta meg tapasztalatait a közoktatásról.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
