A magyar középiskolások két ezüst- és egy bronzérmet szereztek a mesterséges intelligencia versenyen.
Nagy sikert értek el a magyar középiskolások, akik több mint húsz ország közel száz diákjával együtt vettek részt a Szlovéniában megrendezett International Winter AI Olympiad (IAIO) versenyen - írja az ELTE.
A résztvevők a mesterséges intelligencia különböző területein – például számítógépes látásban, robotikában, gépi tanulásban és természetesnyelv-feldolgozásban – mérték össze tudásukat. A feladatok között matematikai és algoritmikus problémák, valamint gyakorlati MI-modellfejlesztés is szerepelt.
Milyen készségek fognak a legtöbbet érni 2030-ban?
A magyar csapat kiemelkedően teljesített. A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium két diákja, Ungár Vince és Szilágyi Balázs ezüstérmet nyert, míg a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanulója, Lehotai Gergely bronzérmet szerzett.
A csapat vezetője Gulyás László, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság alelnöke és az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense volt, helyettese Szalay Gergő. A diákok felkészítését a Nemzeti Tehetség Program támogatásával az ELTE Informatikai Kara, valamint az NJSZT Tehetséggondozási és Mesterséges Intelligencia Szakosztálya segítette.
A szülő készíti fel a gyereket a versenyre és egy kisebb, 16 fős osztályban is előfordulhat, hogy a pedagógus csak az aktívabb diákokra figyel - egy többgyerekes anya osztotta meg tapasztalatait a közoktatásról.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
