Kétezerrel több szülő kérte gyerekének az iskolakezdés halasztását, mint tavaly
Az idei évben jelentősen nőtt azoknak a szülőknek a száma, akik még egy évet szeretnének adni gyereküknek az iskola előtt.
Hétfőn ünnepélyes keretek között adták át a megújult nemti óvodát, amely többek között új tornaszobát és óvónői öltözőt is kapott.
Megmenekült a bezárástól a nemti óvoda, amit ünnepélyes keretek között adtak át hétfőn. A megmentéshez a Balázsék című reggeli rádiós műsor is hozzájárult. A szalagvágáson Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos is jelen volt – írja a NOOL.
Egy évvel ezelőtt került bajba a nemti óvoda: a vármegyei kormányhivatal több olyan hiányosságot feltárt az intézménynél, ami veszélyeztette a működését. Tavaly tavasszal azonban az Örökbe fogadok egy ovit alapítvány felkarolta a Nemti Gesztenyefa Óvodát, és gyűjtést hirdettek számukra. A kezdeményezés a Balázsék reggeli műsornak köszönhetően lett országos hírű, majd a széleskörű összefogás és a kormányzati támogatás is hozzájárult a megmentéshez.
Egy deci levest kaptak a miskolci gyerekek ebédre a menzán
Dr. Morvai Máté polgármester a köszöntőjében elmondta, hogy az óvoda melletti, használaton kívüli szolgálati lakásban tornaszobát alakítottak ki, valamint elkészült az óvónői öltöző, a nevelői szoba, a könyvtár és az elkülönítő helyiség.
Morvai ezután felhívta a figyelmet arra a széleskörű összefogásra is, aminek köszönhetően megvalósult a beruházás. A faluvezetés, az óvoda dolgozóival és civilekkel összefogva minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy az intézmény biztonságosan működhessen. Ebbe az összefogásba kapcsolódott be az alapítvány és Balázsék is, de mint a lap kiemelte, kormányzati támogatás nélkül nem sikerült volna minden hiányosságot pótolni.
„A Magyar Falu Program 20 millió forintos rendkívüli támogatásával sikerült minden hiányosságot pótolni végül” – mondta beszédében Becsó Zsolt országgyűlési képviselő.
Az idei évben jelentősen nőtt azoknak a szülőknek a száma, akik még egy évet szeretnének adni gyereküknek az iskola előtt.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.