2022-ben félig levert vakolat, hiányzó oldalfalak, süvítő szél és sitthalmok fogadták azokat, akik beléptek a tiszapüspöki általános iskola tornatermébe. A mindennapos testnevelést ideiglenesen a szabad ég alatt, egy aszfaltozott kézilabdapályán tartották. Most jelentette be Maruzsa Zoltán, hogy megoldódott a probléma és átadták az új könnyűszerkezetes tornacsarnokot.
A Népszava 2022-ben számolt be a tiszapüspöki általános iskola tornatermének állapotáról és arról, hogy a felújítással elvileg már korábban végezni kellett volna, a kivitelezés azonban félbeszakadt.
Az iskolaépület más részein is akadtak problémák: beázások, repedések, rosszul bekötött bojler, falból kiemelkedő hibák. Az egyik tanteremben a radiátorokat nem megfelelő konzolok, hanem fűtőcsövek tartották.
A tornaterem állapota azonban messze túlszárnyalta a többi hiányosságot. A vakolatot már eltávolították, az oldalfalak hiányoztak, a padlót törmelék és enyészetnek indult tornaszerek borították. A statikus életveszélyesnek nyilvánította az épületet.
Romokban hever Tiszapüspökiben az általános iskola tornaterme, amelynek felújításával elvileg már el kellett volna készülni. A kivitelező cég levonult a területről.
A tornaterem kiesése nemcsak kényelmetlenséget jelentett. A mindennapos testnevelést ideiglenesen a szabad ég alatt, egy aszfaltozott kézilabdapályán tartották. Felmerült az is, hogy ilyen körülmények között az őszi tanévkezdés is veszélybe kerülhet, hiszen a tornaterem szerepel a kötelező eszközjegyzékben.
A problémát átmenetileg úgy oldották meg az iskolában, hogy az egyik tantermüket tornateremnek rendezték be, bordásfalakkal és különböző sporteszközökkel szerelték fel a termet. Dorka Zoltánné, az intézmény igazgatója azt nyilatkozta, hogy így sok délutáni program elmaradt és a táncon kívül más sportra nem volt lehetőség.
Az önkormányzat 2024-ben azt közölte, hogy már csak a 2026-os költségvetésbe tudják majd beletenni a tornaterem kérdését.
Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár ma közölte, hogy megtekintette azt az új, könnyűszerkezetes épületet, amit hamarosan átadnak az iskolának. A Szoljon hírportál információi szerint a meglévő aszfaltpálya helyén modern, szabványméretű rekortán borítást alakítottak ki, erre került rá a könnyűszerkezetes, ponyvaborítású tornacsarnok. Élettartama 9-12 év, de ponyvacserével ez meghosszabbítható.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
