Nem mindenki jut ilyen lehetőséghez.
A skót-felföldi kis falu, Duror általános iskolájának csupán két tanulója van, Shannon és Molly. A tanári kar hasonlóan alacsony létszámú: az igazgatónő mellett egyetlen pedagógus dolgozik az intézményben.
„Csodálatos ez a helyzet. Nem mindenki jut ilyen lehetőséghez pedagógusként, és lehet, hogy sokaknak nem is tetszene, de én imádom. Szeretem az itt tapasztalható rugalmasságot és szabadságot, hogy a leckék végén kimehetünk a természetbe, hogy jó idő esetén csak fogjuk magunkat, és lemegyünk a tengerpartra” – idézi a Femina a tanítónőt, Hollyt, aki a BBC Scotlandnak mesélt az iskoláról.
Petícióban követelik, hogy a játék maradjon a tanterv része alsó tagozatban
A lányok elárulták, hogy nagyon szeretnek egész nap együtt lenni, és legjobb barátnők. A tanítójukhoz is közel állnak, még az ebédjüket is minden nap hármasban fogyasztják el.
Az iskola azonban nemcsak róluk szól, hanem az egész közösségről: az intézményben működik egy baba-mama klub is, amelybe elég sok család jár.
Az iskola abban reménykedik, hogy néhány éven belül sikerül elérniük, hogy nagyobb létszámmal működjenek, bár az egyik kislány, Shannon azért megjegyezte, hogy ugyan jó lenne, ha mindenki megtudná, milyen jó az iskolájuk, reméli, túl sokan a jövőben sem lesznek.
„Nagyon szeretném, hogy megmaradjon ez az iskola, hiszen eddig életem nagy részét itt töltöttem” – tette hozzá Molly.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
