A skót-felföldi kis falu, Duror általános iskolájának csupán két tanulója van, Shannon és Molly. A tanári kar hasonlóan alacsony létszámú: az igazgatónő mellett egyetlen pedagógus dolgozik az intézményben.
„Csodálatos ez a helyzet. Nem mindenki jut ilyen lehetőséghez pedagógusként, és lehet, hogy sokaknak nem is tetszene, de én imádom. Szeretem az itt tapasztalható rugalmasságot és szabadságot, hogy a leckék végén kimehetünk a természetbe, hogy jó idő esetén csak fogjuk magunkat, és lemegyünk a tengerpartra” – idézi a Femina a tanítónőt, Hollyt, aki a BBC Scotlandnak mesélt az iskoláról.
A lányok elárulták, hogy nagyon szeretnek egész nap együtt lenni, és legjobb barátnők. A tanítójukhoz is közel állnak, még az ebédjüket is minden nap hármasban fogyasztják el.
Nem csak iskola
Az iskola azonban nemcsak róluk szól, hanem az egész közösségről: az intézményben működik egy baba-mama klub is, amelybe elég sok család jár.
Az iskola abban reménykedik, hogy néhány éven belül sikerül elérniük, hogy nagyobb létszámmal működjenek, bár az egyik kislány, Shannon azért megjegyezte, hogy ugyan jó lenne, ha mindenki megtudná, milyen jó az iskolájuk, reméli, túl sokan a jövőben sem lesznek.
„Nagyon szeretném, hogy megmaradjon ez az iskola, hiszen eddig életem nagy részét itt töltöttem” – tette hozzá Molly.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
