Középiskolai felvételi 2026: fontos dátum közeledik

Már csak néhány nap van hátra a jelentkezési határidőig.

2026. február 19-ig lehet jelentkezni a középfokú intézményekbe - hívta fel a diákok és szüleik figyelmét az Oktatási Hivatal (OH), és ezzel párhuzamosan nyilvánosságra hozták a a központi írásbeli előzetes eredményeit 90 százalékos feldolgozottságnál.

Idén az írásbeli vizsgán mentességgel, illetve kedvezménnyel nem rendelkező tanulók adatai alapján

  • a 9. évfolyamra felvételizők átlagosan 53,17 pontot
  • a 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők 58,65 pontot
  • a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők pedig 63,80 pontot

értek el átlagosan.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, az adatokból látszik, hogy tavalyhoz képest nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin.

Az eljárás során a 9. évfolyamra jelentkezők felvételi lapjait – vagyis a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapokat – az általános iskolák készítik el. A hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumba készülő diákoknak azonban egyénileg kell kitölteniük a szükséges dokumentumokat az Oktatási Hivatal honlapján elérhető KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerben.

A kitöltött és véglegesített dokumentumokat 2026. február 19-ig kell eljuttatni a megjelölt középfokú intézményekbe, valamint az Oktatási Hivatalhoz. Fontos, hogy kézzel kitöltött felvételi lapokat nem dolgoznak fel.

A rendszer a jelentkezési lapok mellett egy tanulói adatlapot is generál. Ezen kell rangsorolni azokat az intézményeket és tanulmányi területeket, amelyekre a diák jelentkezik. Érdemes több iskolát és képzési területet is megjelölni, ugyanakkor erre vonatkozóan nincs kötelező előírás vagy korlátozás.

A sorrend későbbi módosítására az eljárás következő szakaszában, március 25. és 27. között lesz lehetőség.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.