Hivatalos: megvannak a 2026-os központi írásbeli előzetes eredményei
Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.
Már csak néhány nap van hátra a jelentkezési határidőig.
2026. február 19-ig lehet jelentkezni a középfokú intézményekbe - hívta fel a diákok és szüleik figyelmét az Oktatási Hivatal (OH), és ezzel párhuzamosan nyilvánosságra hozták a a központi írásbeli előzetes eredményeit 90 százalékos feldolgozottságnál.
Idén az írásbeli vizsgán mentességgel, illetve kedvezménnyel nem rendelkező tanulók adatai alapján
a 9. évfolyamra felvételizők átlagosan 53,17 pontot
a 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők 58,65 pontot
a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők pedig 63,80 pontot
értek el átlagosan.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, az adatokból látszik, hogy tavalyhoz képest nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin.
Az eljárás során a 9. évfolyamra jelentkezők felvételi lapjait – vagyis a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapokat – az általános iskolák készítik el. A hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumba készülő diákoknak azonban egyénileg kell kitölteniük a szükséges dokumentumokat az Oktatási Hivatal honlapján elérhető KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerben.
A kitöltött és véglegesített dokumentumokat 2026. február 19-ig kell eljuttatni a megjelölt középfokú intézményekbe, valamint az Oktatási Hivatalhoz. Fontos, hogy kézzel kitöltött felvételi lapokat nem dolgoznak fel.
A rendszer a jelentkezési lapok mellett egy tanulói adatlapot is generál. Ezen kell rangsorolni azokat az intézményeket és tanulmányi területeket, amelyekre a diák jelentkezik. Érdemes több iskolát és képzési területet is megjelölni, ugyanakkor erre vonatkozóan nincs kötelező előírás vagy korlátozás.
A sorrend későbbi módosítására az eljárás következő szakaszában, március 25. és 27. között lesz lehetőség.
Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.