Hivatalos: megvannak a 2026-os központi írásbeli előzetes eredményei
Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.
Már csak néhány nap van hátra a jelentkezési határidőig.
2026. február 19-ig lehet jelentkezni a középfokú intézményekbe - hívta fel a diákok és szüleik figyelmét az Oktatási Hivatal (OH), és ezzel párhuzamosan nyilvánosságra hozták a a központi írásbeli előzetes eredményeit 90 százalékos feldolgozottságnál.
Idén az írásbeli vizsgán mentességgel, illetve kedvezménnyel nem rendelkező tanulók adatai alapján
a 9. évfolyamra felvételizők átlagosan 53,17 pontot
a 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők 58,65 pontot
a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők pedig 63,80 pontot
értek el átlagosan.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, az adatokból látszik, hogy tavalyhoz képest nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin.
Az eljárás során a 9. évfolyamra jelentkezők felvételi lapjait – vagyis a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapokat – az általános iskolák készítik el. A hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumba készülő diákoknak azonban egyénileg kell kitölteniük a szükséges dokumentumokat az Oktatási Hivatal honlapján elérhető KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerben.
A kitöltött és véglegesített dokumentumokat 2026. február 19-ig kell eljuttatni a megjelölt középfokú intézményekbe, valamint az Oktatási Hivatalhoz. Fontos, hogy kézzel kitöltött felvételi lapokat nem dolgoznak fel.
A rendszer a jelentkezési lapok mellett egy tanulói adatlapot is generál. Ezen kell rangsorolni azokat az intézményeket és tanulmányi területeket, amelyekre a diák jelentkezik. Érdemes több iskolát és képzési területet is megjelölni, ugyanakkor erre vonatkozóan nincs kötelező előírás vagy korlátozás.
A sorrend későbbi módosítására az eljárás következő szakaszában, március 25. és 27. között lesz lehetőség.
Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.