Hivatalos: megvannak a 2026-os központi írásbeli előzetes eredményei
Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.
Már csak néhány nap van hátra a jelentkezési határidőig.
2026. február 19-ig lehet jelentkezni a középfokú intézményekbe - hívta fel a diákok és szüleik figyelmét az Oktatási Hivatal (OH), és ezzel párhuzamosan nyilvánosságra hozták a a központi írásbeli előzetes eredményeit 90 százalékos feldolgozottságnál.
Idén az írásbeli vizsgán mentességgel, illetve kedvezménnyel nem rendelkező tanulók adatai alapján
a 9. évfolyamra felvételizők átlagosan 53,17 pontot
a 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők 58,65 pontot
a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők pedig 63,80 pontot
értek el átlagosan.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, az adatokból látszik, hogy tavalyhoz képest nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin.
Az eljárás során a 9. évfolyamra jelentkezők felvételi lapjait – vagyis a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapokat – az általános iskolák készítik el. A hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumba készülő diákoknak azonban egyénileg kell kitölteniük a szükséges dokumentumokat az Oktatási Hivatal honlapján elérhető KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerben.
A kitöltött és véglegesített dokumentumokat 2026. február 19-ig kell eljuttatni a megjelölt középfokú intézményekbe, valamint az Oktatási Hivatalhoz. Fontos, hogy kézzel kitöltött felvételi lapokat nem dolgoznak fel.
A rendszer a jelentkezési lapok mellett egy tanulói adatlapot is generál. Ezen kell rangsorolni azokat az intézményeket és tanulmányi területeket, amelyekre a diák jelentkezik. Érdemes több iskolát és képzési területet is megjelölni, ugyanakkor erre vonatkozóan nincs kötelező előírás vagy korlátozás.
A sorrend későbbi módosítására az eljárás következő szakaszában, március 25. és 27. között lesz lehetőség.
Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.