Hivatalos: megvannak a 2026-os központi írásbeli előzetes eredményei
Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.
Már csak néhány nap van hátra a jelentkezési határidőig.
2026. február 19-ig lehet jelentkezni a középfokú intézményekbe - hívta fel a diákok és szüleik figyelmét az Oktatási Hivatal (OH), és ezzel párhuzamosan nyilvánosságra hozták a a központi írásbeli előzetes eredményeit 90 százalékos feldolgozottságnál.
Idén az írásbeli vizsgán mentességgel, illetve kedvezménnyel nem rendelkező tanulók adatai alapján
értek el átlagosan.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, az adatokból látszik, hogy tavalyhoz képest nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin.
Az eljárás során a 9. évfolyamra jelentkezők felvételi lapjait – vagyis a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapokat – az általános iskolák készítik el. A hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumba készülő diákoknak azonban egyénileg kell kitölteniük a szükséges dokumentumokat az Oktatási Hivatal honlapján elérhető KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerben.
A kitöltött és véglegesített dokumentumokat 2026. február 19-ig kell eljuttatni a megjelölt középfokú intézményekbe, valamint az Oktatási Hivatalhoz. Fontos, hogy kézzel kitöltött felvételi lapokat nem dolgoznak fel.
A rendszer a jelentkezési lapok mellett egy tanulói adatlapot is generál. Ezen kell rangsorolni azokat az intézményeket és tanulmányi területeket, amelyekre a diák jelentkezik. Érdemes több iskolát és képzési területet is megjelölni, ugyanakkor erre vonatkozóan nincs kötelező előírás vagy korlátozás.
A sorrend későbbi módosítására az eljárás következő szakaszában, március 25. és 27. között lesz lehetőség.
Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.