Az új rendszer célja nemcsak a modernizáció, hanem az adminisztráció egyszerűsítése is.
Ahogyan arról az Eduline is beszámolt, az idei tanév végétől felmenő rendszerben bevezetik a digitális bizonyítványokat a magyar iskolákban.
Balatoni Katalin szerint a változtatásra több okból is szükség van. Egyrészt ma már szinte minden hivatalos irat digitálisan is elérhető, így indokolt, hogy a bizonyítványok is ebbe az irányba mozduljanak el. Másrészt az elektronikus okirat néhány kattintással hozzáférhetővé válik, így nem kell hosszadalmas ügyintézéssel vagy iratkereséssel számolni, ha valakinek később szüksége van rá.
A digitális bizonyítványok bevezetése a pedagógusok számára is könnyebbséget jelenthet. Balatoni külön hangsúlyozta, hogy a bizonyítványok kézzel történő kitöltése rendkívül időigényes, az új rendszer viszont jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket, így a tanárok több időt fordíthatnak a tényleges oktatási munkára.
Azoknak sem kell aggódniuk, akik ragaszkodnak a kézzelfogható emlékekhez: a digitális bizonyítvány kinyomtatható és lefűzhető lesz. Igaz, már nem a hagyományos, kinyitható könyv formájában, de továbbra is megőrizhető marad – akár azért is, hogy évek múlva az unokáknak is meg lehessen mutatni.
Elhagytad a középiskolai bizonyítványodat, vagy megsérült, megsemmisült? Nem kell pánikba esni: a felvételin nem csak az eredeti dokumentumot fogadják el, de fontos tudni, mivel lehet kiváltani – és mivel nem.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
