Az új rendszer célja nemcsak a modernizáció, hanem az adminisztráció egyszerűsítése is.
Ahogyan arról az Eduline is beszámolt, az idei tanév végétől felmenő rendszerben bevezetik a digitális bizonyítványokat a magyar iskolákban.
Balatoni Katalin szerint a változtatásra több okból is szükség van. Egyrészt ma már szinte minden hivatalos irat digitálisan is elérhető, így indokolt, hogy a bizonyítványok is ebbe az irányba mozduljanak el. Másrészt az elektronikus okirat néhány kattintással hozzáférhetővé válik, így nem kell hosszadalmas ügyintézéssel vagy iratkereséssel számolni, ha valakinek később szüksége van rá.
A digitális bizonyítványok bevezetése a pedagógusok számára is könnyebbséget jelenthet. Balatoni külön hangsúlyozta, hogy a bizonyítványok kézzel történő kitöltése rendkívül időigényes, az új rendszer viszont jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket, így a tanárok több időt fordíthatnak a tényleges oktatási munkára.
Azoknak sem kell aggódniuk, akik ragaszkodnak a kézzelfogható emlékekhez: a digitális bizonyítvány kinyomtatható és lefűzhető lesz. Igaz, már nem a hagyományos, kinyitható könyv formájában, de továbbra is megőrizhető marad – akár azért is, hogy évek múlva az unokáknak is meg lehessen mutatni.
Elhagytad a középiskolai bizonyítványodat, vagy megsérült, megsemmisült? Nem kell pánikba esni: a felvételin nem csak az eredeti dokumentumot fogadják el, de fontos tudni, mivel lehet kiváltani – és mivel nem.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
