Felsőoktatási felvételi: mit tegyek, ha elvesztettem a bizonyítványom?

Elhagytad a középiskolai bizonyítványodat, vagy megsérült, megsemmisült? Nem kell pánikba esni: a felvételin nem csak az eredeti dokumentumot fogadják el, de fontos tudni, mivel lehet kiváltani – és mivel nem.

A Felvi tájékoztatása szerint, ha nincs meg az eredeti középiskolai bizonyítványod, helyette az alábbi, az iskola által hitelesített dokumentumok egyikét nyújthatod be:

  • Bizonyítványmásodlat, amelyet az iskola a törzslap alapján állít ki
  • Törzskönyvi kivonat hitelesített másolata, amely tartalmazza az osztályzatokat, aláírásokat, záradékokat és az iskola pecsétjét
  • Olyan igazolás, amelynek szövege teljes mértékben megegyezik az eredeti középiskolai bizonyítvánnyal

Fontos tudni azt is, hogy minden dokumentumnak aláírással és pecséttel hitelesítettnek kell lennie.

Ugyanakkor több iratot nem fogadnak el a felvételin. Ilyenek például:

  • a betétlap,
  • az (e-)napló,
  • a KIR-igazolás,
  • a KRÉTA-ból kinyomtatott igazolás,
  • vagy bármilyen nem hivatalos kimutatás.

A felvételihez olyan okmányra van szükség, amely tartalmazza:

  • az év végi osztályzatokat,
  • az esetleges záradékokat,
  • a javító- vagy osztályozóvizsgák eredményeit,
  • valamint minden, tanulmányi előmenetellel kapcsolatos bejegyzést.

Az E-felvételi rendszerbe fel kell töltened a középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát, amely a tanulmányi pontok kiszámításához szükséges. Ez azt jelenti, hogy a 9–14. évfolyam valamennyi oldalát csatolnod kell – akkor is, ha egy tantárgyból felmentést kaptál, vagy javítóvizsgát tettél.

Felvételi 2026: nem található a két évig tanult tárgyam a rendszerben, mit tegyek?

Tehát, ha elveszett a bizonyítványod, minél előbb vedd fel a kapcsolatot a középiskoláddal (vagy annak jogutódjával), mert csak az iskola által hitelesített iratokkal lesz érvényes a jelentkezésed.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.