Felsőoktatási felvételi: mit tegyek, ha elvesztettem a bizonyítványom?

Elhagytad a középiskolai bizonyítványodat, vagy megsérült, megsemmisült? Nem kell pánikba esni: a felvételin nem csak az eredeti dokumentumot fogadják el, de fontos tudni, mivel lehet kiváltani – és mivel nem.

A Felvi tájékoztatása szerint, ha nincs meg az eredeti középiskolai bizonyítványod, helyette az alábbi, az iskola által hitelesített dokumentumok egyikét nyújthatod be:

  • Bizonyítványmásodlat, amelyet az iskola a törzslap alapján állít ki
  • Törzskönyvi kivonat hitelesített másolata, amely tartalmazza az osztályzatokat, aláírásokat, záradékokat és az iskola pecsétjét
  • Olyan igazolás, amelynek szövege teljes mértékben megegyezik az eredeti középiskolai bizonyítvánnyal

Fontos tudni azt is, hogy minden dokumentumnak aláírással és pecséttel hitelesítettnek kell lennie.

Ugyanakkor több iratot nem fogadnak el a felvételin. Ilyenek például:

  • a betétlap,
  • az (e-)napló,
  • a KIR-igazolás,
  • a KRÉTA-ból kinyomtatott igazolás,
  • vagy bármilyen nem hivatalos kimutatás.

A felvételihez olyan okmányra van szükség, amely tartalmazza:

  • az év végi osztályzatokat,
  • az esetleges záradékokat,
  • a javító- vagy osztályozóvizsgák eredményeit,
  • valamint minden, tanulmányi előmenetellel kapcsolatos bejegyzést.

Az E-felvételi rendszerbe fel kell töltened a középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát, amely a tanulmányi pontok kiszámításához szükséges. Ez azt jelenti, hogy a 9–14. évfolyam valamennyi oldalát csatolnod kell – akkor is, ha egy tantárgyból felmentést kaptál, vagy javítóvizsgát tettél.

Felvételi 2026: nem található a két évig tanult tárgyam a rendszerben, mit tegyek?

Tehát, ha elveszett a bizonyítványod, minél előbb vedd fel a kapcsolatot a középiskoláddal (vagy annak jogutódjával), mert csak az iskola által hitelesített iratokkal lesz érvényes a jelentkezésed.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.