Felsőoktatási felvételi: mit tegyek, ha elvesztettem a bizonyítványom?

Elhagytad a középiskolai bizonyítványodat, vagy megsérült, megsemmisült? Nem kell pánikba esni: a felvételin nem csak az eredeti dokumentumot fogadják el, de fontos tudni, mivel lehet kiváltani – és mivel nem.

A Felvi tájékoztatása szerint, ha nincs meg az eredeti középiskolai bizonyítványod, helyette az alábbi, az iskola által hitelesített dokumentumok egyikét nyújthatod be:

  • Bizonyítványmásodlat, amelyet az iskola a törzslap alapján állít ki
  • Törzskönyvi kivonat hitelesített másolata, amely tartalmazza az osztályzatokat, aláírásokat, záradékokat és az iskola pecsétjét
  • Olyan igazolás, amelynek szövege teljes mértékben megegyezik az eredeti középiskolai bizonyítvánnyal

Fontos tudni azt is, hogy minden dokumentumnak aláírással és pecséttel hitelesítettnek kell lennie.

Ugyanakkor több iratot nem fogadnak el a felvételin. Ilyenek például:

  • a betétlap,
  • az (e-)napló,
  • a KIR-igazolás,
  • a KRÉTA-ból kinyomtatott igazolás,
  • vagy bármilyen nem hivatalos kimutatás.

A felvételihez olyan okmányra van szükség, amely tartalmazza:

  • az év végi osztályzatokat,
  • az esetleges záradékokat,
  • a javító- vagy osztályozóvizsgák eredményeit,
  • valamint minden, tanulmányi előmenetellel kapcsolatos bejegyzést.

Az E-felvételi rendszerbe fel kell töltened a középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát, amely a tanulmányi pontok kiszámításához szükséges. Ez azt jelenti, hogy a 9–14. évfolyam valamennyi oldalát csatolnod kell – akkor is, ha egy tantárgyból felmentést kaptál, vagy javítóvizsgát tettél.

Felvételi 2026: nem található a két évig tanult tárgyam a rendszerben, mit tegyek?

Tehát, ha elveszett a bizonyítványod, minél előbb vedd fel a kapcsolatot a középiskoláddal (vagy annak jogutódjával), mert csak az iskola által hitelesített iratokkal lesz érvényes a jelentkezésed.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.