80 ezer forintba kerül egy emelt szintű érettségi 2026-ban

Nem árt komolyan venni az érettségire való felkészülést amíg diákok vagytok: tanulói jogviszony nélkül ugyanis jelentős költséggel járhat a vizsga megismétlése. Aki később, már nem tanulóként szeretne újra érettségizni, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Az érettségi vizsga alapvetően ingyenes mindazok számára, akik tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen vizsga első javító- és pótlóvizsgája is – tájékoztat az Oktatási Hivatal.

Megvan, mikor lesz a 2026-os próbaérettségi matekból és töriből

Minden más esetben azonban vizsgadíjat kell fizetni annak, aki érettségit szeretne tenni egy-egy tantárgyból.

A vizsgadíjak 2026-ban a következők:

  • középszintű érettségi esetén vizsgatárgyanként 48 000 forint, amely az adott évre érvényes minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeg;
  • emelt szintű érettségi esetén vizsgatárgyanként 81 000 forint, ami a minimálbér 25 százalékának felel meg, szintén ezer forintra kerekítve.

Fontos különbség a befizetés módjában is. Az emelt szintű érettségi vizsgadíját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell megfizetni. Középszinten viszont attól függ, hová történik a jelentkezés:

  • kormányhivatalnál benyújtott jelentkezés esetén a díjat az Oktatási Hivatal számára kell befizetni,
  • középiskolában történő jelentkezéskor pedig az adott középiskolának.
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.