Szükség van-e mindkét szülő aláírására a középiskolai felvételi lapokon, vagy vannak helyzetek, amikor az egyik szülő aláírása is elegendő?
A gyerek továbbtanulásáról a szülők - a gyerek képességeit figyelembe véve - közösen döntenek, mégpedig a gyerekkel együtt. Az Oktatási Hivatal álláspontja szerint a továbbtanulással kapcsolatos döntések közös szülői felelősséget jelentenek.
Az általános szabályok szerint egy 8. évfolyamos tanuló felvételi lapját kötelezően alá kell írnia
mindkét szülőnek, valamint
a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes gyereknek is.
Ez akkor is így van, ha a szülői felügyeleti jogot a gyakorlatban csak az egyik szülő gyakorolja. A jogszabályok alapján ugyanis a gyerek sorsát érintő lényeges kérdésekben - mint amilyen a továbbtanulás - a szülők főszabály szerint közösen jogosultak dönteni. Ez azt jelenti, hogy a másik szülő aláírására általában akkor is szükség van, ha a gyerek az egyik szülőnél él, vagy a felügyeleti jogot csak ő gyakorolja.
A másik szülő aláírása csak kivételes esetekben hagyható el. Ilyen például, ha
a bíróság megszüntette vagy korlátozta a másik szülő szülői felügyeleti jogát, és a határozat egyértelműen kimondja, hogy a gyerek sorsát érintő lényeges kérdésekben – így a továbbtanulásban – nem dönthet,
a szülői felügyeleti jog szünetel cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképesség miatt,
a másik szülő ismeretlen helyen tartózkodik,
a jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott (például szabadságvesztését tölti),
a másik szülő elhunyt,
vagy a születési anyakönyvi kivonaton fiktív szülőként szerepel.
Mindig annak a szülőnek kell hitelt érdemlően igazolnia, hogy miért nincs szükség a másik szülő aláírására, aki egyedül írja alá és nyújtja be a felvételi lapokat.
Lényeges az is, hogy az egyik szülő nem pótolhatja a másik aláírását.
A szülői felügyeleti jog - beleértve a gyerek nevelésével és továbbtanulásával kapcsolatos döntéseket - az apaság vagy anyaság ténye, illetve az örökbefogadás alapján keletkezik. Ezt nem befolyásolja, ha valamelyik szülő időközben újraházasodik.
Mennyi ideig tart a szóbeli felvételi? Mit kell vinni a vizsgára? Egyáltalán szükséges külön készülni rá? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az elitgimnáziumok szóbeli felvételijéről.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
