Szükség van-e mindkét szülő aláírására a középiskolai felvételi lapokon, vagy vannak helyzetek, amikor az egyik szülő aláírása is elegendő?
A gyerek továbbtanulásáról a szülők - a gyerek képességeit figyelembe véve - közösen döntenek, mégpedig a gyerekkel együtt. Az Oktatási Hivatal álláspontja szerint a továbbtanulással kapcsolatos döntések közös szülői felelősséget jelentenek.
Az általános szabályok szerint egy 8. évfolyamos tanuló felvételi lapját kötelezően alá kell írnia
mindkét szülőnek, valamint
a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes gyereknek is.
Ez akkor is így van, ha a szülői felügyeleti jogot a gyakorlatban csak az egyik szülő gyakorolja. A jogszabályok alapján ugyanis a gyerek sorsát érintő lényeges kérdésekben - mint amilyen a továbbtanulás - a szülők főszabály szerint közösen jogosultak dönteni. Ez azt jelenti, hogy a másik szülő aláírására általában akkor is szükség van, ha a gyerek az egyik szülőnél él, vagy a felügyeleti jogot csak ő gyakorolja.
A másik szülő aláírása csak kivételes esetekben hagyható el. Ilyen például, ha
a bíróság megszüntette vagy korlátozta a másik szülő szülői felügyeleti jogát, és a határozat egyértelműen kimondja, hogy a gyerek sorsát érintő lényeges kérdésekben – így a továbbtanulásban – nem dönthet,
a szülői felügyeleti jog szünetel cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképesség miatt,
a másik szülő ismeretlen helyen tartózkodik,
a jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott (például szabadságvesztését tölti),
a másik szülő elhunyt,
vagy a születési anyakönyvi kivonaton fiktív szülőként szerepel.
Mindig annak a szülőnek kell hitelt érdemlően igazolnia, hogy miért nincs szükség a másik szülő aláírására, aki egyedül írja alá és nyújtja be a felvételi lapokat.
Lényeges az is, hogy az egyik szülő nem pótolhatja a másik aláírását.
A szülői felügyeleti jog - beleértve a gyerek nevelésével és továbbtanulásával kapcsolatos döntéseket - az apaság vagy anyaság ténye, illetve az örökbefogadás alapján keletkezik. Ezt nem befolyásolja, ha valamelyik szülő időközben újraházasodik.
Mennyi ideig tart a szóbeli felvételi? Mit kell vinni a vizsgára? Egyáltalán szükséges külön készülni rá? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az elitgimnáziumok szóbeli felvételijéről.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
