Szükség van-e mindkét szülő aláírására a középiskolai felvételi lapokon, vagy vannak helyzetek, amikor az egyik szülő aláírása is elegendő?
A gyerek továbbtanulásáról a szülők - a gyerek képességeit figyelembe véve - közösen döntenek, mégpedig a gyerekkel együtt. Az Oktatási Hivatal álláspontja szerint a továbbtanulással kapcsolatos döntések közös szülői felelősséget jelentenek.
Az általános szabályok szerint egy 8. évfolyamos tanuló felvételi lapját kötelezően alá kell írnia
mindkét szülőnek, valamint
a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes gyereknek is.
Ez akkor is így van, ha a szülői felügyeleti jogot a gyakorlatban csak az egyik szülő gyakorolja. A jogszabályok alapján ugyanis a gyerek sorsát érintő lényeges kérdésekben - mint amilyen a továbbtanulás - a szülők főszabály szerint közösen jogosultak dönteni. Ez azt jelenti, hogy a másik szülő aláírására általában akkor is szükség van, ha a gyerek az egyik szülőnél él, vagy a felügyeleti jogot csak ő gyakorolja.
A másik szülő aláírása csak kivételes esetekben hagyható el. Ilyen például, ha
a bíróság megszüntette vagy korlátozta a másik szülő szülői felügyeleti jogát, és a határozat egyértelműen kimondja, hogy a gyerek sorsát érintő lényeges kérdésekben – így a továbbtanulásban – nem dönthet,
a szülői felügyeleti jog szünetel cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképesség miatt,
a másik szülő ismeretlen helyen tartózkodik,
a jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott (például szabadságvesztését tölti),
a másik szülő elhunyt,
vagy a születési anyakönyvi kivonaton fiktív szülőként szerepel.
Mindig annak a szülőnek kell hitelt érdemlően igazolnia, hogy miért nincs szükség a másik szülő aláírására, aki egyedül írja alá és nyújtja be a felvételi lapokat.
Lényeges az is, hogy az egyik szülő nem pótolhatja a másik aláírását.
A szülői felügyeleti jog - beleértve a gyerek nevelésével és továbbtanulásával kapcsolatos döntéseket - az apaság vagy anyaság ténye, illetve az örökbefogadás alapján keletkezik. Ezt nem befolyásolja, ha valamelyik szülő időközben újraházasodik.
Mennyi ideig tart a szóbeli felvételi? Mit kell vinni a vizsgára? Egyáltalán szükséges külön készülni rá? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az elitgimnáziumok szóbeli felvételijéről.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
