Bombariadó miatt ürítettek ki több hajdú-bihari iskolát, a rendőrség nyomozást indított

Az intézményekhez fenyegető levelek érkeztek.

A Hajdú Online számolt be róla, hogy több iskolánál rendőrök és mentők jelentek meg, az érintett épületeket kiürítették, a diákokat biztonságba helyezték.

A debreceni Szent József Általános Iskola előtt rendőri és mentőegységek vonultak fel, a tanulókat hazaküldték. Hajdúdorogon, a Nagy Szent Bazil Görögkatolikus Oktatási Központban szintén bombariadó van érvényben. Horváth Zoltán polgármester közlése szerint az intézmény fenyegető tartalmú elektronikus levelet kapott, emiatt rendelték el az azonnali intézkedéseket.

Az általános és középiskola kiürítése azonnal megtörtént. A szülők értesítést kaptak, a gyermekek elhelyezése szervezetten, biztonságos körülmények között zajlik. Az érintett épületek átvizsgálása a hatályos protokoll szerint folyamatban van. Az intézménnyel együttműködve – amennyiben indokolt – az önkormányzat gondoskodik az érintettek elhelyezéséről

– írta a Facebookon.

Berettyóújfaluban, az Arany János Gimnáziumban is bombariadó volt péntek reggel a BerettyóHír információi szerint. Az épületet átvizsgálják, a tanulók és a pedagógusok jelenleg a művelődési házban tartózkodnak, amíg vissza nem térhetnek az iskolába.

A rendőrség közleménye alapján valószínű, hogy az oktatási intézményeknek küldött fenyegető levelek egy forrásból származnak. Terrorcselekménnyel való fenyegetés gyanúja miatt indult nyomozás. A hatóságok eddig egyik helyszínen sem találtak robbanószert vagy robbantásra alkalmas eszközt.

A határon túl is rendeltek el bombariadót

Kárpátalján is több iskolában rendeltek el bombariadót pénteken. Vukics Ferenc szerint a jánosi, a gáti, a nagymuzsalyi, a sárosoroszi és a borzsovai oktatási intézményekben is.

Nyitóképünkön: A rendőrség átvizsgálta az intézményeket. Forrás: police.hu

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.