Egyre több óvodába és iskolába kerülő gyereknél jelentkeznek tanulási, kommunikációs és szociális nehézségek - a pedagógusok szerint nem véletlenül. A túl korai és túlzott képernyőhasználat komoly hatással lehet a fejlődésre, és ezt már friss kutatások is alátámasztják.
Az Egyesült Királyságban a kétéves gyerekek 98%-a néz képernyőt egy átlagos napon, méghozzá több mint két órán át, miközben a három–öt évesek közel 40%-a már a közösségi médiával is találkozik - írja a The Guardian. A kormány a riasztó adatok miatt január elején bejelentette, hogy áprilisban új iránymutatást ad ki az öt év alattiak képernyőhasználatáról.
Tanítók beszámolói szerint egyre több gyerek érkezik úgy iskolába, hogy nehezen tud nyugton ülni, ceruzát fogni vagy összefüggően beszélni. Egy coventryi iskola vezetője szerint a gyerekek kreatív tevékenységek során is gyakran telefonokat és kontrollereket „alkotnak” kartonból – egyszerűen ez vált számukra a legismerősebb tárggyá.
Friss kutatás szerint jóval kevesebb szót mondhatnak ki a sokat képernyőző kétéves gyerekek
Más pedagógusok azt tapasztalják, hogy a gyerekek gyorsan frusztráltak lesznek, ha egy feladat nem azonnali sikerélményt ad. A kirakók, az építőjátékok vagy a csapatmunka nehezebben megy, romlott a szem–kéz koordináció és a problémamegoldó képesség is. Emellett a közös játék és az együttműködés alapjai is hiányozhatnak, mivel sok gyerek elsősorban egyedül, digitális eszközön játszik.
A kutatások is megerősítik ezeket a tapasztalatokat. Egy 2025-ös új-zélandi vizsgálat szerint azok a gyerekek, akik napi 90 percnél többet töltöttek képernyő előtt, négy- és nyolcéves korukban is gyengébb szókincset, kommunikációs és számolási készségeket mutattak. Azoknál, akik akár napi öt órát is képernyőztek, kétszer gyakoribbak voltak az érzelmi és viselkedési problémák.
Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint a kétévesnél fiatalabb gyerekeknek egyáltalán nem lenne szabad képernyőt használniuk, a négy év alattiaknál pedig napi egy óra lenne a felső határ. Szakértők szerint ma már nem az a kérdés, hogy jelen van-e a képernyő a gyerekek életében, hanem az, hogy a szülők és az oktatási rendszer kapnak-e elég gyakorlati segítséget ahhoz, hogy csökkentsék a hosszú távú kockázatokat – mielőtt azok végleg beépülnek a gyerekek fejlődésébe.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
