„Az utolsó napokban már ne tanuljanak” – Jocó bácsi szerint túl nagy a nyomás a felvételizőkön

Négy nap van hátra a felvételi napjáig, mégis sok iskolában ezen a héten csúsztak össze a témazárók, a röpdolgozatok és a felelések. Jocó bácsi arra kéri a pedagógusokat, hogy az utolsó napokban ne terheljék tovább a diákokat. Szerinte az utolsó két napban már tanulni sem kellene és nem kell már "csak még egy feladatsort" megoldani.

„Hét és fél éve készülnek erre, nem az utolsó két napon múlik” – Jocó bácsi Facebook-posztjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a központi írásbeli felvételi hete rendkívül megterhelő időszak a nyolcadikosok számára.

Szerinte ilyenkor az iskoláknak és a szülőknek is az lenne a dolguk, hogy tehermentesítsék a diákokat, és ne fokozzák tovább a stresszt.

"Az utolsó két napban már tanulni se tanuljanak, nem kell már ‘csak még egy feladatsort’ megoldani. Felesleges."

A tanár szerint ebben az időszakban sokkal többet számít a mentális állapot, mint az, hogy még egy-két feladattípussal találkoznak-e a diákok.

Miközben Jocó bácsi a diákok tehermentesítésére hívja fel a figyelmet, több szülő arról számolt be Facebook-csoportokban, hogy épp a felvételit megelőző napokban torlódnak fel a témazárók és egyéb dolgozatok.

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit

Jocó bácsi posztjában arra is kitér, hogy a probléma nem egyszerűen jó vagy rossz tanári hozzáállás kérdése. Szerinte a rendszer maga embertelen.

Miért embertelen? Mert a felvételi egybeesik a félévzárással. Ahol még lehetőséget kellene adni javítani. Ahol általában úgy tervezik a pedagógusok az évet, hogy a félév előtt lezárják az adott témát, fejezetet. Amit dolgoztattal zárnak. Így meg elég nehéz nem íratni.

A töritanár szerint a legnagyobb kérdés nem is az, hogy egy-egy pedagógus hogyan oldja meg, hanem az, hogy miért pont januárban van a felvételi, a félévzárással egy időben.

„Miért nem lehet februárban egy kicsit távolabb a félévzárástól? Kicsit messzebb az év leghosszabb és legszomorúbb hónapjától?”

Úgy látja, amíg a rendszer így van felépítve, addig szinte lehetetlen minden elvárásnak megfelelni,ugyanakkor van mozgástér az iskolákban is:

lehet játékosabban témát zárni, lehet „jófej” dolgozatokat összeállítani, lehet figyelni a terhelés arányaira.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.