„Az utolsó napokban már ne tanuljanak” – Jocó bácsi szerint túl nagy a nyomás a felvételizőkön

Négy nap van hátra a felvételi napjáig, mégis sok iskolában ezen a héten csúsztak össze a témazárók, a röpdolgozatok és a felelések. Jocó bácsi arra kéri a pedagógusokat, hogy az utolsó napokban ne terheljék tovább a diákokat. Szerinte az utolsó két napban már tanulni sem kellene és nem kell már "csak még egy feladatsort" megoldani.

„Hét és fél éve készülnek erre, nem az utolsó két napon múlik” – Jocó bácsi Facebook-posztjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a központi írásbeli felvételi hete rendkívül megterhelő időszak a nyolcadikosok számára.

Szerinte ilyenkor az iskoláknak és a szülőknek is az lenne a dolguk, hogy tehermentesítsék a diákokat, és ne fokozzák tovább a stresszt.

"Az utolsó két napban már tanulni se tanuljanak, nem kell már ‘csak még egy feladatsort’ megoldani. Felesleges."

A tanár szerint ebben az időszakban sokkal többet számít a mentális állapot, mint az, hogy még egy-két feladattípussal találkoznak-e a diákok.

Miközben Jocó bácsi a diákok tehermentesítésére hívja fel a figyelmet, több szülő arról számolt be Facebook-csoportokban, hogy épp a felvételit megelőző napokban torlódnak fel a témazárók és egyéb dolgozatok.

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit

Jocó bácsi posztjában arra is kitér, hogy a probléma nem egyszerűen jó vagy rossz tanári hozzáállás kérdése. Szerinte a rendszer maga embertelen.

Miért embertelen? Mert a felvételi egybeesik a félévzárással. Ahol még lehetőséget kellene adni javítani. Ahol általában úgy tervezik a pedagógusok az évet, hogy a félév előtt lezárják az adott témát, fejezetet. Amit dolgoztattal zárnak. Így meg elég nehéz nem íratni.

A töritanár szerint a legnagyobb kérdés nem is az, hogy egy-egy pedagógus hogyan oldja meg, hanem az, hogy miért pont januárban van a felvételi, a félévzárással egy időben.

„Miért nem lehet februárban egy kicsit távolabb a félévzárástól? Kicsit messzebb az év leghosszabb és legszomorúbb hónapjától?”

Úgy látja, amíg a rendszer így van felépítve, addig szinte lehetetlen minden elvárásnak megfelelni,ugyanakkor van mozgástér az iskolákban is:

lehet játékosabban témát zárni, lehet „jófej” dolgozatokat összeállítani, lehet figyelni a terhelés arányaira.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.