Plusz egy év ovi: ma éjfélkor lejár a határidő

Már csak pár óra áll a szülők rendelkezésére, hogy döntsenek gyerekük iskolakezdéséről: a tankötelezettség kezdő időpontjának halasztására vagy – kivételes esetben – korábbi megkezdésére vonatkozó kérelmeket legkésőbb 2026. január 19-én, éjfélig lehet benyújtani.

A halasztás azoknál a gyerekeknél kezdeményezhető, akik a következő tanévben válnának tankötelessé, vagyis 2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között születtek. A korábbi iskolakezdés lehetősége pedig a még nem tanköteles, 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között született gyerekek esetében áll fenn.

Mit kell tartalmaznia a plusz egy év ovi kérelmének?

A benyújtott kérelmekről – szükség esetén a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat bevonásával – a hivatal dönt, a hatályos jogszabályok alapján.

Az iskolakezdés kérdése nem véletlenül vált egyre hangsúlyosabbá az elmúlt években. Az adatok szerint legalább ötezer kisgyereknek kellett megismételnie az első osztályt az utóbbi időszakban. Az évismétlések aránya különösen az elsősök körében kiugró: 2021 és 2024 között 4–5 százalék között mozgott, a 2022/2023-as tanévben pedig elérte az 5,2 százalékot. A 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben is 4,5 százalék volt ez az arány.

Ezzel szemben a felsőbb évfolyamokon az évismétlők aránya jóval alacsonyabb, mindössze 0,7–1,9 százalék között alakul.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.