Már csak pár óra áll a szülők rendelkezésére, hogy döntsenek gyerekük iskolakezdéséről: a tankötelezettség kezdő időpontjának halasztására vagy – kivételes esetben – korábbi megkezdésére vonatkozó kérelmeket legkésőbb 2026. január 19-én, éjfélig lehet benyújtani.
A halasztás azoknál a gyerekeknél kezdeményezhető, akik a következő tanévben válnának tankötelessé, vagyis 2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között születtek. A korábbi iskolakezdés lehetősége pedig a még nem tanköteles, 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között született gyerekek esetében áll fenn.
Mit kell tartalmaznia a plusz egy év ovi kérelmének?
A benyújtott kérelmekről – szükség esetén a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat bevonásával – a hivatal dönt, a hatályos jogszabályok alapján.
Az iskolakezdés kérdése nem véletlenül vált egyre hangsúlyosabbá az elmúlt években. Az adatok szerint legalább ötezer kisgyereknek kellett megismételnie az első osztályt az utóbbi időszakban. Az évismétlések aránya különösen az elsősök körében kiugró: 2021 és 2024 között 4–5 százalék között mozgott, a 2022/2023-as tanévben pedig elérte az 5,2 százalékot. A 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben is 4,5 százalék volt ez az arány.
Ezzel szemben a felsőbb évfolyamokon az évismétlők aránya jóval alacsonyabb, mindössze 0,7–1,9 százalék között alakul.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
