Plusz egy év óvoda: óriási eltérések vannak megyénként a szakszolgálati kérelmek elbírálásában

Még néhány napjuk van azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérelmezni, hogy gyermekük egy további évet tölthessen az óvodában. A határidő január 19-én jár le, ugyanakkor már most nyilvánosságra kerültek az előzetes adatok arról, hogy megyénként milyen arányban rendelik el a szakszolgálati vizsgálatokat.

Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója közzétette a szakszolgálati vizsgálati kérelmek legfrissebb (január 15.), egyelőre előzetes adatait. Ezekből jól látszik, hogy az Oktatási Hivatal gyakorlata nem egységes, a kérelmek elbírálása megyéről megyére jelentősen eltér. Ez a különbség sok esetben indokolatlan többletterhet és stresszt ró a családokra, miközben az érintett gyermekek helyzete érdemben nem különbözik.

Amióta kérvényezni kell a plusz egy év ovit, azóta több ezer elsősnek kellett évet ismételnie

Az OH szakszolgálati vizsgálat kérelme megyénként a következőképpen alakul:

  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 33%
  • Csongrád-Csanád: 38%
  • Vas: 39%
  • Fejér: 40%
  • Bács-Kiskun: 43%
  • Győr-Moson-Sopron: 50%
  • Budapest: 57%
  • Pest: 59%
  • Hajdú-Bihar: 62%
  • Komárom-Esztergom: 79%
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 100%

Az adatok alapján jól érzékelhető, hogy míg egyes megyékben a kérelmek csupán harmadánál írnak elő szakszolgálati vizsgálatot, addig máshol szinte minden esetben erre kerül sor.

8 fontos kérdés és válasz a plusz egy év oviról

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a most közölt számok még előzetesek, és a határidő lejártáig változhatnak. Az eltérések azonban már ebben a szakaszban is komoly kérdéseket vetnek fel az eljárás egységességével és igazságosságával kapcsolatban.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.