Még néhány napjuk van azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérelmezni, hogy gyermekük egy további évet tölthessen az óvodában. A határidő január 19-én jár le, ugyanakkor már most nyilvánosságra kerültek az előzetes adatok arról, hogy megyénként milyen arányban rendelik el a szakszolgálati vizsgálatokat.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója közzétette a szakszolgálati vizsgálati kérelmek legfrissebb (január 15.), egyelőre előzetes adatait. Ezekből jól látszik, hogy az Oktatási Hivatal gyakorlata nem egységes, a kérelmek elbírálása megyéről megyére jelentősen eltér. Ez a különbség sok esetben indokolatlan többletterhet és stresszt ró a családokra, miközben az érintett gyermekek helyzete érdemben nem különbözik.
Amióta kérvényezni kell a plusz egy év ovit, azóta több ezer elsősnek kellett évet ismételnie
Az OH szakszolgálati vizsgálat kérelme megyénként a következőképpen alakul:
Az adatok alapján jól érzékelhető, hogy míg egyes megyékben a kérelmek csupán harmadánál írnak elő szakszolgálati vizsgálatot, addig máshol szinte minden esetben erre kerül sor.
8 fontos kérdés és válasz a plusz egy év oviról
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a most közölt számok még előzetesek, és a határidő lejártáig változhatnak. Az eltérések azonban már ebben a szakaszban is komoly kérdéseket vetnek fel az eljárás egységességével és igazságosságával kapcsolatban.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
