Plusz egy év óvoda: óriási eltérések vannak megyénként a szakszolgálati kérelmek elbírálásában

Még néhány napjuk van azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérelmezni, hogy gyermekük egy további évet tölthessen az óvodában. A határidő január 19-én jár le, ugyanakkor már most nyilvánosságra kerültek az előzetes adatok arról, hogy megyénként milyen arányban rendelik el a szakszolgálati vizsgálatokat.

Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója közzétette a szakszolgálati vizsgálati kérelmek legfrissebb (január 15.), egyelőre előzetes adatait. Ezekből jól látszik, hogy az Oktatási Hivatal gyakorlata nem egységes, a kérelmek elbírálása megyéről megyére jelentősen eltér. Ez a különbség sok esetben indokolatlan többletterhet és stresszt ró a családokra, miközben az érintett gyermekek helyzete érdemben nem különbözik.

Amióta kérvényezni kell a plusz egy év ovit, azóta több ezer elsősnek kellett évet ismételnie

Az OH szakszolgálati vizsgálat kérelme megyénként a következőképpen alakul:

  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 33%
  • Csongrád-Csanád: 38%
  • Vas: 39%
  • Fejér: 40%
  • Bács-Kiskun: 43%
  • Győr-Moson-Sopron: 50%
  • Budapest: 57%
  • Pest: 59%
  • Hajdú-Bihar: 62%
  • Komárom-Esztergom: 79%
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 100%

Az adatok alapján jól érzékelhető, hogy míg egyes megyékben a kérelmek csupán harmadánál írnak elő szakszolgálati vizsgálatot, addig máshol szinte minden esetben erre kerül sor.

8 fontos kérdés és válasz a plusz egy év oviról

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a most közölt számok még előzetesek, és a határidő lejártáig változhatnak. Az eltérések azonban már ebben a szakaszban is komoly kérdéseket vetnek fel az eljárás egységességével és igazságosságával kapcsolatban.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.