Se internet, se áram, de két év után visszatérhettek a gázai gyerekek az iskolába

Jelenleg sátrakban tanulnak a gyerekek internet és áram nélkül, ami még messze nem egy normális iskolai helyzet, egy új kezdet. Több mint ezer diák jut 24 tanárra, és még mindig sokan szeretnének beiratkozni.

Két év háború után újra zajlik a tanítás a Lulwa Abdel Wahab al-Qatami iskola romjai között, amely egykor Gáza város délnyugati részén, Tel al-Hawa negyedében állt. Az iskola 2024 januárjában sérült meg, majd a menekülésre kényszerült családok találtak itt menedéket. A diákok jelenleg ideiglenes tantermekben tanulnak, sokuknak ez az első visszatérés a háború kezdete óta a rutinhoz és az oktatáshoz.

Az UNICEF szerint a háború alatt Gázában az iskolák több mint 97 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült. A Gázai övezet 658 ezer iskoláskorú gyerekének többsége közel két éve nem részesül formális oktatásban. Ez idő alatt sokan találkoztak az éhezéssel, kitelepítéssel, halállal. Most azonban néhányan legalább minimálisan visszatérhettek a korábbi életükbe az oktatás által.

A 14 éves Naeem al-Asmaar ebbe, a mára lerombolt iskolába járt. Az édesanyját egy izraeli légitámadásban vesztette el a háború alatt. Hónapokig menekültként élt, de a fegyverszünet után visszatért otthonába a családjával.

Ez volt a legnehezebb dolog, amit valaha átéltem

– idézi a lányt a BBC. Naeem elmondta, hogy nagyon hiányzott neki az iskola. „Most sátrakban tanulunk. Csak négy tantárgyat tanulunk. Nincs elég hely. Az oktatás nem ugyanaz, de fontos, hogy itt lehetek. Az iskola kitölti az egész napomat, és erre nagyon szükségem volt.”

 

Az ideiglenes iskolát az UNICEF működteti, és a Lulwa iskola eredeti tanulóit, valamint a háború miatt elköltözött gyerekeket fogadja. Nem a teljes palesztin tananyagot tanítják, csak az alapokat: arabot, angolt, matematikát és természettudományokat.

Az iskola jelenleg 1100 tanulót fogad, napi három műszakban működik – a fiúk és a lányok felváltva járnak iskolába. Csak 24 tanár van ennyi gyerekre, és jelenleg nincs se áram, se internet. Még mindig sok gyerek szeretne beiratkozni, de jelenleg nem tudnak többet befogadni.

Sok gyerek küzd traumával: az iskola több mint száz diákja vesztette el az egyik vagy mindkét szülőjét, otthonuk megsemmisült, vagy a háború alatt gyilkosságok szemtanúi voltak. Minden diákot érintett a háború közvetve vagy közvetlenül. A gyerekek pszichológiai foglalkozásokra járnak, hogy feldolgozhassák a traumáikat.

Az UNICEF szóvivője a segélyszállítmányokra vonatkozó korlátozásokról elmondta, hogy már régóta kérik, hogy papír, füzetek, tollak, vonalzók bejuthassanak a Gázai övezetbe, de nem engedik be őket. Ugyanez vonatkozik például a játékokra, amelyek mentális egészségügyi és rekreációs tevékenységekhez használhatók a gyerekekkel.

Izrael szerint teljesíti a Hamásszal kötött tűzszüneti megállapodás szerinti kötelezettségeit, és elősegíti a segélyszállítmányok növekedését. Az ENSZ és több segélyszervezet vitatja ezt, és azzal vádolja Izraelt, hogy továbbra is korlátozza a nélkülözhetetlen ellátmányokhoz való hozzáférést. A fegyverszünet ellenére Izrael szinte naponta bombázza Gázát.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.