Így teljesítettek a központi írásbelin 2025-ben a nyolcadikosok

Mutatjuk, hány pontot értek el tavaly a diákok matematikából és magyarból.

2025-ben összesen 43 323 nyolcadikos diák írta meg a központi írásbelit magyarból és/vagy matematikából. A megmérettetésen a diákok mindkét tárgy esetében maximum 50 pontot szerezhettek.

Magyarból 2025-ben összesen 43 313 diák vizsgázott, akik az Oktatási Hivatal adatai szerint 50 pontból átlagosan 30,3 pontot értek el. Ez az átlag kicsivel magasabb volt, mint 2024-ben, amikor 29,5 pontot szereztek.

Matekból pontosan 100 fővel kevesebben, 43 213-an írták meg a feladatlapot. Ők 50 pontból átlagosan csupán 22,5 pontot értek el, ami viszont nagyjából megegyezik a 2024-es eredményekkel, amikor is 21,8 lett az átlagpontszám.

Pár jótanács, hogyan érdemes készülni a központi írásbelire

Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?

A középiskolai felvételi pontszámításának módját az intézmények a felvételi tájékoztatóikban maguk határozzák meg. A pontszámítás történhet

  • csak az általános iskolai jegyek alapján,
  • az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye szerint
  • az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámok alapján.

Azokban az intézményekben, amelyek felvételi tájékoztatójuk szerint megkövetelik a központi felvételi vizsga megírását, a jelentkezők összpontszámának legalább felét a vizsgaeredménynek kell adnia. Hogy ez pontosan miként alakul, iskolánként – sőt, akár tagozatonként is – eltérhet: van, ahol mindkét tárgy eredményét figyelembe veszik, máshol csak a magyarét vagy kizárólag a matematikáét. Előfordulhat az is, hogy ugyan mindkét tárgy beleszámít a pontszámba, de eltérő súllyal.

Itt vannak 2026. január legfontosabb dátumai

Mikor lesz a központi felvételi 2026-ban?

A központi felvételi vizsgát 2026-ban január 24-én délelőtt 10 órától tartják. Azok, akik erről valamilyen alapos indoknál fogva lemaradnak, 2026. február 3-án 14 órától írhatják meg a pótvizsgát.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.