Mutatjuk, hány pontot értek el tavaly a diákok matematikából és magyarból.
2025-ben összesen 43 323 nyolcadikos diák írta meg a központi írásbelit magyarból és/vagy matematikából. A megmérettetésen a diákok mindkét tárgy esetében maximum 50 pontot szerezhettek.
Magyarból 2025-ben összesen 43 313 diák vizsgázott, akik az Oktatási Hivatal adatai szerint 50 pontból átlagosan 30,3 pontot értek el. Ez az átlag kicsivel magasabb volt, mint 2024-ben, amikor 29,5 pontot szereztek.
Matekból pontosan 100 fővel kevesebben, 43 213-an írták meg a feladatlapot. Ők 50 pontból átlagosan csupán 22,5 pontot értek el, ami viszont nagyjából megegyezik a 2024-es eredményekkel, amikor is 21,8 lett az átlagpontszám.
Pár jótanács, hogyan érdemes készülni a központi írásbelire
Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?
A középiskolai felvételi pontszámításának módját az intézmények a felvételi tájékoztatóikban maguk határozzák meg. A pontszámítás történhet
Azokban az intézményekben, amelyek felvételi tájékoztatójuk szerint megkövetelik a központi felvételi vizsga megírását, a jelentkezők összpontszámának legalább felét a vizsgaeredménynek kell adnia. Hogy ez pontosan miként alakul, iskolánként – sőt, akár tagozatonként is – eltérhet: van, ahol mindkét tárgy eredményét figyelembe veszik, máshol csak a magyarét vagy kizárólag a matematikáét. Előfordulhat az is, hogy ugyan mindkét tárgy beleszámít a pontszámba, de eltérő súllyal.
Itt vannak 2026. január legfontosabb dátumai
Mikor lesz a központi felvételi 2026-ban?
A központi felvételi vizsgát 2026-ban január 24-én délelőtt 10 órától tartják. Azok, akik erről valamilyen alapos indoknál fogva lemaradnak, 2026. február 3-án 14 órától írhatják meg a pótvizsgát.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
