Így teljesítettek a központi írásbelin 2025-ben a nyolcadikosok

Mutatjuk, hány pontot értek el tavaly a diákok matematikából és magyarból.

2025-ben összesen 43 323 nyolcadikos diák írta meg a központi írásbelit magyarból és/vagy matematikából. A megmérettetésen a diákok mindkét tárgy esetében maximum 50 pontot szerezhettek.

Magyarból 2025-ben összesen 43 313 diák vizsgázott, akik az Oktatási Hivatal adatai szerint 50 pontból átlagosan 30,3 pontot értek el. Ez az átlag kicsivel magasabb volt, mint 2024-ben, amikor 29,5 pontot szereztek.

Matekból pontosan 100 fővel kevesebben, 43 213-an írták meg a feladatlapot. Ők 50 pontból átlagosan csupán 22,5 pontot értek el, ami viszont nagyjából megegyezik a 2024-es eredményekkel, amikor is 21,8 lett az átlagpontszám.

Pár jótanács, hogyan érdemes készülni a központi írásbelire

Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?

A középiskolai felvételi pontszámításának módját az intézmények a felvételi tájékoztatóikban maguk határozzák meg. A pontszámítás történhet

  • csak az általános iskolai jegyek alapján,
  • az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye szerint
  • az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámok alapján.

Azokban az intézményekben, amelyek felvételi tájékoztatójuk szerint megkövetelik a központi felvételi vizsga megírását, a jelentkezők összpontszámának legalább felét a vizsgaeredménynek kell adnia. Hogy ez pontosan miként alakul, iskolánként – sőt, akár tagozatonként is – eltérhet: van, ahol mindkét tárgy eredményét figyelembe veszik, máshol csak a magyarét vagy kizárólag a matematikáét. Előfordulhat az is, hogy ugyan mindkét tárgy beleszámít a pontszámba, de eltérő súllyal.

Itt vannak 2026. január legfontosabb dátumai

Mikor lesz a központi felvételi 2026-ban?

A központi felvételi vizsgát 2026-ban január 24-én délelőtt 10 órától tartják. Azok, akik erről valamilyen alapos indoknál fogva lemaradnak, 2026. február 3-án 14 órától írhatják meg a pótvizsgát.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.