„Ezt a rendszert csak a kormányzati spórolás indokolja” – rekordokat dönt az első osztályt ismétlők száma

Már legalább 5 ezer kisgyereknek kellett megismételni az első osztályt a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer miatt, írja sajtóközleményében a Szülői Hang. Az évismétlések azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, az éretlenül iskolába kerülő gyermekek száma ennek sokszorosa lehet, ők folyamatos kudarcnak vannak kitéve, esélyeik jelentősen rosszabbak.

A kormány 2020-tól központosította a plusz egy év óvoda kérelmek döntési jogkörét, az Oktatási Hivatalhoz rendelve azt. Azóta minden évben sok ezer gyermek lemarad a számára fontos lehetőségről, és drámaian megnőtt az elsős évismétlések száma: a korábbi 3%-os értékről 2020/21-től 4,8%, 5,2%, 4,2%, 4,5%, 4,5%-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy jelenleg minden 22. elsősnek újra kell kezdenie az évet. Az országos adatok alapján legalább 5 ezer gyermek évismétlése köthető a rendszer bevezetéséhez.

Ahogy mi is megírtuk, december 29-én nyílik meg a plusz egy év óvoda kérvényezési felülete, a leadási határidő január 19.

Az érintett gyerekek többsége nem kap segítséget

Az évismétlések száma csak a felszín: az éretlenül iskolába kerülő gyerekek száma ennél sokkal nagyobb lehet. Sok esetben az óvodában már jelezhető lett volna, ki igényelne plusz egy évet, de a kormány kizárta az óvodapedagógusokat az eljárásból. A szülők így gyakran nem kapták meg a szükséges támogatást, és lemaradtak a lehetőségről.

Plusz egy év ovi: elutasította az OH a kérelmet, mit kell tenni?

shutterstock

Diszkriminatív, rosszul kommunikált rendszer

A kérelmek többségét ugyan elfogadják, a rendszer mégis diszkriminatív, mert elsősorban a bemeneten szűr, nem a gyerekek egyéni fejlődésén. A szülők informáltsága hiányos: a Szülői Hang tapasztalatai szerint csupán 56%-uk kapott pedagógiai szempontokat is tartalmazó tájékoztatást az óvodában.

"A kormány a szülőket magukra hagyta, és így épp az arra leginkább rászoruló hátrányos helyzetű családban nevelkedő kisgyerekek maradnak le, mert a szülők nincsenek kellően informálva, vagy gondot jelent a döntés és az online kérvényezés. A kormány ezzel az eljárással szándékosan növelte a társadalmi szakadékot, és sok ezer gyermek kibontakozásának esélyét vette el."

Ahogy minden évben, a Szülői Hang Közösség idén is segíti a szülőket

A Szülői Hang Közösség már a 2020-as bevezetéskor részletes, 50 pontos problémalistát küldött a kormánynak, érdemi válasz azonban nem érkezett. "A rendszert több jogi eljárásban is elítélték, ezeket azonban a kormányzat szintén figyelmen kívül hagyta. A jelenlegi rendszert nem a gyerekek érdekében vezették be, hiszen ez mindenkinek rossz; ezt a rendszert csak a kormányzati spórolás indokolja" - fogalmaztak.

Az elsős évismétlések magas száma miatt a kormány az óvodai iskolaelőkészítést napi 45 percre növelte az utolsó évben, miközben az óvodai nevelés része már eddig is volt az iskolára való felkészítésnek. A Szülői Hang közössége petícióval tiltakozik az óvodákra ráerőltetett előkészítőt, úgy fogalmaztak: "sok esetben megnehezíti, egyes esetekben akár el is lehetetleníti a vegyes csoportok működését és nem oldja meg az alapvető problémákat óvoda-iskola átmenettel kapcsolatban."

A közösség idén is a károk enyhítésére törekszik és segít az érintett szülőknek, hogy a kisgyermekek érdekében tudatos döntést hozzanak a plusz egy év óvodáról. Támogatást nyújtanak a stresszes kérvényezési folyamatban; gyorstalpalóban foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat, segédletük pedig segít a szülői döntésben és a kérvény megírásában.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.