Egyre több amerikai iskola tér át a négynapos tanítási hétre

A tanárok és a szülők kedvelik, a tanulói eredmények viszont közepesek.

Amerika-szerte egyre több iskola vezeti be a négynapos tanítási hetet - írja a The Economist. Több mint 2100 iskola működik így, és a Mississippi folyótól nyugatra ma már minden állam engedélyezi ezt a modellt. A négynapos hetet eredetileg költségmegtakarítás vagy a tanárok odavonzása érdekében hozták létre, és korábban főként vidéki jelenség volt. Ma azonban egyre inkább megjelenik kisebb-nagyobb városokban is. Novemberben az Independence nevű, Kansas City (Missouri) melletti külváros választói úgy döntöttek, hogy megtartják a négynapos tanítási hetet a 14 000 diák számára. Nem meglepő módon a tanárok és a diákok imádják. A szülők is örömmel fogadták, hogy több időt tölthetnek otthon. Az oktatási eredmények szempontjából azonban az intézkedés csak közepes osztályzatot kap.

Hétórás munkanapot vezetnének be egy európai országban

Az, hogy mennyivel kevesebb tanítás zajlik egy négynapos héten, körzetenként eltér. A RAND kutatóintézet tanulmánya szerint általában a megmaradó négy napot valamivel kevesebb mint egy órával hosszabbítják meg. Az is különbözik, mire használják fel az így felszabaduló napot: egyes helyeken korrepetálást vagy gyermekfelügyeletet kínálnak, máshol keveset vagy semmit.

Milyen hatása van mindennek?

A hatás „nem óriási” – mondja Emily Morton, az NWEA oktatáskutató cég munkatársa. „De nem is elhanyagolható”: nagyjából annak felel meg, mintha a diákok 2-7 héttel le lennének maradva ahhoz képest, ahol egyébként tartanának. Ez a hatás nem egyformán jelentkezik – a vidéki iskolák tanulóinál és azoknál, ahol nem csökkent a tanítási idő, jobban teljesítenek.

A kutatók azonban attól tartanak, hogy a negatív hatások összeadódnak, ahogy a diákok úgy haladnak előre az iskolában, hogy soha nem tapasztalnak teljes tanítási hetet.

Ennek ellenére a pedagógusok lelkesen beszélnek a rövid hetek tantermi légkörre gyakorolt hatásáról. Egy tanár például azt mondta a kutatóknak, hogy a diákok kevésbé „égnek ki”. Karl Janson, egy nyugdíjas iskolavezető, aki Missouriban két körzetben is bevezette a négynapos hetet, arról számolt be, hogy javult a viselkedés, és a súlyos fegyelmi problémák a felére csökkentek. Más tanulmányok azonban árnyaltabb képet mutatnak.

Jurtákban tanulnak és csak heti négy napot járnak be a diákok egy angliai iskolába

Egy oklahomai négynapos iskolákat vizsgáló kutatás valóban kevesebb verekedést és zaklatást talált. A RAND felmérése viszont azt mutatta, hogy bár a szülők és a tanárok magasabb morált érzékeltek, a kérdőíves adatok szerint ez nem volt jobb, mint az ötnapos iskolákban. És a támogatók reményeivel ellentétben a kutatások azt is kimutatták, hogy a rövid hetek nem javították jelentősen a tanulók jelenlétét.

Az intézkedés nem hoz jelentős költségmegtakarítást az iskolakörzeteknek: jellemzően legfeljebb a költségvetésük 2,5%-át. A fő motiváció inkább a tanárhiány kezelése volt – magyarázza Gregg Klinginsmith, Missouri Warren megyei iskolavezetője. Szerint adatok támasztják alá, hogy a négynapos hétre való áttérés után több tanár maradt a pályán. Átfogó kutatások azonban azt mutatják, hogy vidéken a négynapos hét nem javítja számottevően a tanárok megtartását.

Egy gyermekfelügyeleti nap elvesztése vidéken kívül nem feltétlenül működik. Ennek ellenére eddig a szülők a négynapos hetek legnagyobb támogatói közé tartoznak. A RAND felmérése szerint tízből kilenc általános iskolás szülő elégedett volt, és majdnem ugyanennyien valószínűleg vagy biztosan megtartanák ezt a rendszert. A középiskolások mintegy 95%-a hasonlóan vélekedett.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.