Egyre több amerikai iskola tér át a négynapos tanítási hétre

A tanárok és a szülők kedvelik, a tanulói eredmények viszont közepesek.

Amerika-szerte egyre több iskola vezeti be a négynapos tanítási hetet - írja a The Economist. Több mint 2100 iskola működik így, és a Mississippi folyótól nyugatra ma már minden állam engedélyezi ezt a modellt. A négynapos hetet eredetileg költségmegtakarítás vagy a tanárok odavonzása érdekében hozták létre, és korábban főként vidéki jelenség volt. Ma azonban egyre inkább megjelenik kisebb-nagyobb városokban is. Novemberben az Independence nevű, Kansas City (Missouri) melletti külváros választói úgy döntöttek, hogy megtartják a négynapos tanítási hetet a 14 000 diák számára. Nem meglepő módon a tanárok és a diákok imádják. A szülők is örömmel fogadták, hogy több időt tölthetnek otthon. Az oktatási eredmények szempontjából azonban az intézkedés csak közepes osztályzatot kap.

Hétórás munkanapot vezetnének be egy európai országban

Az, hogy mennyivel kevesebb tanítás zajlik egy négynapos héten, körzetenként eltér. A RAND kutatóintézet tanulmánya szerint általában a megmaradó négy napot valamivel kevesebb mint egy órával hosszabbítják meg. Az is különbözik, mire használják fel az így felszabaduló napot: egyes helyeken korrepetálást vagy gyermekfelügyeletet kínálnak, máshol keveset vagy semmit.

Milyen hatása van mindennek?

A hatás „nem óriási” – mondja Emily Morton, az NWEA oktatáskutató cég munkatársa. „De nem is elhanyagolható”: nagyjából annak felel meg, mintha a diákok 2-7 héttel le lennének maradva ahhoz képest, ahol egyébként tartanának. Ez a hatás nem egyformán jelentkezik – a vidéki iskolák tanulóinál és azoknál, ahol nem csökkent a tanítási idő, jobban teljesítenek.

A kutatók azonban attól tartanak, hogy a negatív hatások összeadódnak, ahogy a diákok úgy haladnak előre az iskolában, hogy soha nem tapasztalnak teljes tanítási hetet.

Ennek ellenére a pedagógusok lelkesen beszélnek a rövid hetek tantermi légkörre gyakorolt hatásáról. Egy tanár például azt mondta a kutatóknak, hogy a diákok kevésbé „égnek ki”. Karl Janson, egy nyugdíjas iskolavezető, aki Missouriban két körzetben is bevezette a négynapos hetet, arról számolt be, hogy javult a viselkedés, és a súlyos fegyelmi problémák a felére csökkentek. Más tanulmányok azonban árnyaltabb képet mutatnak.

Jurtákban tanulnak és csak heti négy napot járnak be a diákok egy angliai iskolába

Egy oklahomai négynapos iskolákat vizsgáló kutatás valóban kevesebb verekedést és zaklatást talált. A RAND felmérése viszont azt mutatta, hogy bár a szülők és a tanárok magasabb morált érzékeltek, a kérdőíves adatok szerint ez nem volt jobb, mint az ötnapos iskolákban. És a támogatók reményeivel ellentétben a kutatások azt is kimutatták, hogy a rövid hetek nem javították jelentősen a tanulók jelenlétét.

Az intézkedés nem hoz jelentős költségmegtakarítást az iskolakörzeteknek: jellemzően legfeljebb a költségvetésük 2,5%-át. A fő motiváció inkább a tanárhiány kezelése volt – magyarázza Gregg Klinginsmith, Missouri Warren megyei iskolavezetője. Szerint adatok támasztják alá, hogy a négynapos hétre való áttérés után több tanár maradt a pályán. Átfogó kutatások azonban azt mutatják, hogy vidéken a négynapos hét nem javítja számottevően a tanárok megtartását.

Egy gyermekfelügyeleti nap elvesztése vidéken kívül nem feltétlenül működik. Ennek ellenére eddig a szülők a négynapos hetek legnagyobb támogatói közé tartoznak. A RAND felmérése szerint tízből kilenc általános iskolás szülő elégedett volt, és majdnem ugyanennyien valószínűleg vagy biztosan megtartanák ezt a rendszert. A középiskolások mintegy 95%-a hasonlóan vélekedett.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.