Négynapos tanítási hetet próbálnának ki a tanárok tehermentesítésére

Egy brit érdekvédelmi szervezet arra kéri az oktatási minisztert, hogy engedélyezze a négynapos tanítási hét pilotjait az iskolákban. Szerintük ez javítaná a tanárok jóllétét, csökkentené a kiégést, és segítené a pedagógushiány kezelését – miközben Skóciában már el is indultak a rugalmasabb munkarend bevezetésének előkészületei.

A 4 Day Week Foundation levélben fordult az oktatási miniszterhez, nagyobb autonómiát kérve az iskolák számára ahhoz, hogy rövidebb tanítási hetekkel kísérletezhessenek, írja a Guardian. A szervezet szerint a kormány nem lesz képes teljesíteni a 6 500 új tanár felvételére vonatkozó választási ígéretét, ha nem változtat a jelenlegi munkaterhelésen.

James Reeves kampánymenedzser úgy fogalmazott:

A négynapos hét nem a kevesebb munkáról szól, hanem az okosabb munkáról. A tanárok mentális egészsége, és végső soron a diákok eredményei forognak kockán.

A levél szerint a rövidebb munkahét csökkentheti a kiégést és javíthatja a produktivitást – erre már egyre több kutatás utal.

A felvetés egy héttel azután érkezett, hogy a skót kormány bejelentette: olyan négynapos tanítási hét bevezetését tervezi, amelyben a tanárok kapnának egy külön napot készülésre, javításra és adminisztrációra.

Angliában is már több iskola kezdett kísérletezni, elindultak alternatív munkarendek: négynapos tanítási hetek, 4,5 napos megoldások és „kilenc napos kéthetek” is futnak tesztjelleggel. Szeptemberben a National Education Union főtitkára azt javasolta, hogy minden teljes állású tanárnak legyen joga heti egy napot otthonról dolgozni.

Mindeközben a hivatalos kormányzati útmutatás még mindig kimondja, hogy az állami iskoláknak heti öt napon át kell tanítást biztosítaniuk.

Rekord magas tanárhiány és növekvő terhek

Az Egyesült Királyságban idén rekordot döntött a megüresedett tanári állások száma. A National Foundation for Education Research szerint a világjárvány óta a diákok viselkedése az egyik leggyorsabban növekvő terhelési tényező, miközben a nagyobb osztálylétszámok tovább rontják a helyzetet.

A minisztérium adatai szerint tavaly majdnem ugyanannyian hagyták el a pályát, mint ahányan beléptek. Továbbra is komoly kihívást jelent a toborzás és megtartás. A kormány szerint minden gyermeknek joga van a teljes tanítási hétre, de támogatják a rugalmas munkarend szélesebb körű bevezetését, ezért a kormány külön programot finanszíroz a rugalmas munkavégzés elterjesztésére az iskolákban.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.