Négynapos tanítási hetet próbálnának ki a tanárok tehermentesítésére

Egy brit érdekvédelmi szervezet arra kéri az oktatási minisztert, hogy engedélyezze a négynapos tanítási hét pilotjait az iskolákban. Szerintük ez javítaná a tanárok jóllétét, csökkentené a kiégést, és segítené a pedagógushiány kezelését – miközben Skóciában már el is indultak a rugalmasabb munkarend bevezetésének előkészületei.

A 4 Day Week Foundation levélben fordult az oktatási miniszterhez, nagyobb autonómiát kérve az iskolák számára ahhoz, hogy rövidebb tanítási hetekkel kísérletezhessenek, írja a Guardian. A szervezet szerint a kormány nem lesz képes teljesíteni a 6 500 új tanár felvételére vonatkozó választási ígéretét, ha nem változtat a jelenlegi munkaterhelésen.

James Reeves kampánymenedzser úgy fogalmazott:

A négynapos hét nem a kevesebb munkáról szól, hanem az okosabb munkáról. A tanárok mentális egészsége, és végső soron a diákok eredményei forognak kockán.

A levél szerint a rövidebb munkahét csökkentheti a kiégést és javíthatja a produktivitást – erre már egyre több kutatás utal.

A felvetés egy héttel azután érkezett, hogy a skót kormány bejelentette: olyan négynapos tanítási hét bevezetését tervezi, amelyben a tanárok kapnának egy külön napot készülésre, javításra és adminisztrációra.

Angliában is már több iskola kezdett kísérletezni, elindultak alternatív munkarendek: négynapos tanítási hetek, 4,5 napos megoldások és „kilenc napos kéthetek” is futnak tesztjelleggel. Szeptemberben a National Education Union főtitkára azt javasolta, hogy minden teljes állású tanárnak legyen joga heti egy napot otthonról dolgozni.

Mindeközben a hivatalos kormányzati útmutatás még mindig kimondja, hogy az állami iskoláknak heti öt napon át kell tanítást biztosítaniuk.

Rekord magas tanárhiány és növekvő terhek

Az Egyesült Királyságban idén rekordot döntött a megüresedett tanári állások száma. A National Foundation for Education Research szerint a világjárvány óta a diákok viselkedése az egyik leggyorsabban növekvő terhelési tényező, miközben a nagyobb osztálylétszámok tovább rontják a helyzetet.

A minisztérium adatai szerint tavaly majdnem ugyanannyian hagyták el a pályát, mint ahányan beléptek. Továbbra is komoly kihívást jelent a toborzás és megtartás. A kormány szerint minden gyermeknek joga van a teljes tanítási hétre, de támogatják a rugalmas munkarend szélesebb körű bevezetését, ezért a kormány külön programot finanszíroz a rugalmas munkavégzés elterjesztésére az iskolákban.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.