Gulyás Gergely: Nem támogatjuk a négynapos tanítási hét bevezetését az egyetemeken

A csütörtöki kormányinfón előkerült az állami egyetemeken (is) érvényes spórolási rendelet és a négynapos tanítási hét ötlete is.

  • Csik Veronika

"Az egyetemeken is van egy jelentős spórolás, ennek ellenére nem gondolkozunk négynapos iskola- vagy munkahétben, mert az fontos, hogy az élet normális menete ne változzon" - mondta el újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

Nem támogatunk semmilyen négynapos oktatási vagy munkahetet"

- emelte ki. Bár nem hangzott el a sajtótájékoztatón, a fenti spórolási szabály az állami egyetemekre vonatkozik, melyek felett a kormány dönthet - a legtöbb felsőoktatási intézmény viszont már alapítványi fenntartásban van, ahol a fenntartók saját hatáskörben dönthetnek a szabályozásokról.

Hol lesz 18 fok?

Ahogy az Eduline megírta, jelenleg az állami egyetemeken érvényben van egy spórolási rendelet. Ennek értelmében az állami felsőoktatási intézmények – ide tartozik például az ELTE, a Műegyetem és a közszolgálati egyetem is – maximum 18 fokra fűthetik fel épületeiket. A komoly spórolásra kötelezett egyetemeknek saját „energiamegtakarítási tervet” kellett kidolgozniuk, amelyről még egyeztetnek a minisztériummal. Online oktatást egyelőre sehol nem vezetnek be, de van, ahol arra kérték az oktatókat, hogy „éljenek a távolléti vizsgáztatás lehetőségével”.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.