Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A balkáni ország kormánya így csökkentené a súlyos munkaerőhiányt.
Montenegró kormánya hétórás munkanap bevezetését tervezi, amelyről a héten megkezdődtek az egyeztetések a szakszervezetek és a munkaadók képviselőivel. A javaslatot Milojko Spajic miniszterelnök jelentette be a múlt pénteken, hangsúlyozva: céljuk a munkavállalók elégedettségének növelése és a munkaidő hatékonyabb kihasználása - írja a hvg.hu.
A kormányfő szerint Montenegróban jelenleg nem heti 40, hanem átlagosan 42 órát dolgoznak az emberek, ami európai szinten kiemelkedően magas. A tervezett változtatás heti 35 órás munkát jelentene, ami jelentősen javíthatná a dolgozók jóllétét, mert több idejük lenne a családjukra, magánéletükre.
A gazdasági szereplők azonban aggodalmukat fejezték ki. A Montenegrói Munkaadók Szövetsége (UPCG) elhamarkodottnak tartja a kezdeményezést, mivel az országban már most is
Álláspontjuk szerint a rövidebb munkaidő további terhet róna a vállalkozásokra.
A montenegrói gazdasági kamara hasonló véleményen van. Szerintük a rövidebb munkanap ott működhet jól, ahol a modern technológia és a digitális megoldások képesek kompenzálni a kieső munkaórákat. Montenegró azonban jelenleg nem rendelkezik ilyen szintű technológiai háttérrel.
A munkarend átszervezésével itthon egyes cégek is kísérleteztek. 2023 decemberében a Telekom többek között azért szüntette be a négynapos munkahetet, mert 5 napnyi munkát az alkalmazottak 4 nap alatt nem tudták elvégezni és a meghosszabbított munkanapokon sérült a munka-magánélet egyensúlya.
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Több képesítési feltételt eltörölnek, az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökken. Hétfő este a Magyar Közlönyben kihirdették a köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását, amely visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogait.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.