Azok a pedagógusok maradhattak ki az év végi jutalomból, akik „fegyelmit kaptak”

Azok közül, akik nem részesültek év végi jutalomban, sokan nem is tudták, hogy korábban fegyelmit kaptak.

Az állami fenntartású iskolákban a tankerületek bruttó 112 ezer forint év végi jutalmat biztosítottak a pedagógusok számára. A nevelő munkát segítő alkalmazottak 49 ezer forint, míg a technikai dolgozók 29 ezer forint értékű vásárlási utalványt kaptak.

Azonban a juttatásokból nem mindenki részesült, melyet számos iskolai dolgozó meglepetten tapasztalt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közösségi oldalán az alábbi tájékoztatást adta:

„Több helyről is azt a visszajelzést kaptuk, hogy azok maradtak ki a juttatásból, akik „fegyelmit kaptak” – csakhogy ezt egyes intézményvezetők meglehetősen tágan értelmezik. Van, ahol ide sorolják az ún. figyelmeztetést is, máshol pedig olyan kolléga sem kapott jutalmat, aki másfél hónapja táppénzen van. Feltételezhető, hogy az ő „fejkvótáját” más kapta meg.”

Az RTL Híradó szerint ez sokakat azért ért váratlanul, mert nem is tudtak róla, hogy figyelmeztetésben részesültek.

A híradónak egy iskolai portás is nyilatkozott, aki elmondta: ő sem kapott jutalmat, az igazgató pedig csak utólag közölte vele, hogy feltehetően egy korábbi ügye miatt maradt ki a juttatásból.

Elmondása szerint egyszer nem zárta be a porta ajtaját, amikor elhagyta a helyiséget, és eközben egy elsős diák bement, majd elvett egy ott hagyott bérletet. Bár a bérlet később előkerült, és az intézményvezető akkor mindössze annyit mondott neki, hogy legközelebb legyen körültekintőbb, a dolgozó nem gondolta volna, hogy az esetnek később anyagi következményei lesznek.

Nagy Erzsébet szerint, amennyiben a jutalmazás feltételeit előzetesen nem közlik egyértelműen, fennáll a diszkrimináció lehetősége. Mint fogalmazott, ilyen körülmények között bárkit ki lehet zárni a juttatásokból. Mivel a jutalmak kiosztásáról az intézményvezetők döntenek, azoknak, akik nem kaptak magyarázatot a kimaradás okára, elsősorban az iskola igazgatójánál érdemes érdeklődniük.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.