Mi történik akkor, ha egy diák csak néhány percet késik az óráról, és ezt a tanár rögzíti? Valóban szükséges a szülői igazolás már 1–2 perc késés esetén is?
A mulasztás egyik speciális formája a késés. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (10) bekezdése szerint, ha a tanuló nem érkezik meg a tanórai foglalkozás kezdetére, a késést a házirendben meghatározott módon kell igazolni. A jogszabály azt is kimondja, hogy a késések időtartamát össze kell adni, és amennyiben ezek összesen elérik egy tanóra teljes időtartamát (általában 45 percet), az már egy igazolt vagy igazolatlan tanórának minősül. Fontos szabály továbbá, hogy a késve érkező tanulót nem lehet kizárni az óráról.
Ha szombati tanítási napon nem megyek iskolába, akkor azt igazolni kell?
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy diák rendszeresen késik – akár csak néhány perceket –, és ezek az idők a tanév során összesen elérik a 45 percet, a pedagógus jogszerűen rögzíthet egy igazolatlan órát. Egy egyszeri, 1–2 perces késés ugyan bekerülhet a Krétába, de önmagában nem jár komolyabb következményekkel, amennyiben nem válik rendszeressé.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
