Ha a diák öt percet késik az óráról, azt is igazolnia kell a szülőnek?

Mi történik akkor, ha egy diák csak néhány percet késik az óráról, és ezt a tanár rögzíti? Valóban szükséges a szülői igazolás már 1–2 perc késés esetén is?

A mulasztás egyik speciális formája a késés. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (10) bekezdése szerint, ha a tanuló nem érkezik meg a tanórai foglalkozás kezdetére, a késést a házirendben meghatározott módon kell igazolni. A jogszabály azt is kimondja, hogy a késések időtartamát össze kell adni, és amennyiben ezek összesen elérik egy tanóra teljes időtartamát (általában 45 percet), az már egy igazolt vagy igazolatlan tanórának minősül. Fontos szabály továbbá, hogy a késve érkező tanulót nem lehet kizárni az óráról.

Ha szombati tanítási napon nem megyek iskolába, akkor azt igazolni kell?

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy diák rendszeresen késik – akár csak néhány perceket –, és ezek az idők a tanév során összesen elérik a 45 percet, a pedagógus jogszerűen rögzíthet egy igazolatlan órát. Egy egyszeri, 1–2 perces késés ugyan bekerülhet a Krétába, de önmagában nem jár komolyabb következményekkel, amennyiben nem válik rendszeressé.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.