Ha a diák öt percet késik az óráról, azt is igazolnia kell a szülőnek?

Mi történik akkor, ha egy diák csak néhány percet késik az óráról, és ezt a tanár rögzíti? Valóban szükséges a szülői igazolás már 1–2 perc késés esetén is?

A mulasztás egyik speciális formája a késés. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (10) bekezdése szerint, ha a tanuló nem érkezik meg a tanórai foglalkozás kezdetére, a késést a házirendben meghatározott módon kell igazolni. A jogszabály azt is kimondja, hogy a késések időtartamát össze kell adni, és amennyiben ezek összesen elérik egy tanóra teljes időtartamát (általában 45 percet), az már egy igazolt vagy igazolatlan tanórának minősül. Fontos szabály továbbá, hogy a késve érkező tanulót nem lehet kizárni az óráról.

Ha szombati tanítási napon nem megyek iskolába, akkor azt igazolni kell?

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy diák rendszeresen késik – akár csak néhány perceket –, és ezek az idők a tanév során összesen elérik a 45 percet, a pedagógus jogszerűen rögzíthet egy igazolatlan órát. Egy egyszeri, 1–2 perces késés ugyan bekerülhet a Krétába, de önmagában nem jár komolyabb következményekkel, amennyiben nem válik rendszeressé.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.