Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Gyakornok kategóriában 10 százalékkal emelkedik a pedagógusok fizetése a rendelettervezet szerint 2026-ban, viszont anyagilag a minősülés nem feltétlen éri meg.
Az Eduline-on is megírtuk, hogy december 9-én ismét egyeztettek a pedagógus szakszervezetek a kormánnyal, ahol kiderült többek között az is, hogy mekkora béremelést kapnak a tanárok 2026-ban.
Ez alapján a bértábla alsó határa bruttóban a következő lesz:
Itt érdemes megjegyezni, hogy nettóban adókedvezmények, különféle pótlékot, illetmények nélkül a pedagógusok alsó hangon ennyit vihetnek haza januártól:
Az adatokból látszik, hogy egy gyakornok és a pedagógus II. kategóriába sorolt tanár bére között gyakorlatilag alig lesz különbség. Arról nem beszélve, hogy 2025-höz képest a gyakornoki fizetés 10%-al emelkedik, a pedagógus I. 9,9%-kal, a pedagógus II. 9,8%-kal, a mesterpedagógus 9,5%-kal, a kutatótanár pedig 8,9%-kal lesz több.
Októberben már érkezett egy kis plusz
Legutóbb egyébként októberben kaptak egy kis pluszt a teljesítményértékelés során legalább 80 pontot elért pedagógusok, mely az ígéretekkel ellentétben még a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felmérése szerint még a 25 ezer forintot sem érte el. Itt érdemes megjegyezni, hogy még szeptember elején a Belügyminisztérium tanévnyitó szakmai konferenciáján arról volt szó, hogy ezek a pedagógusok 20 és 60 ezer forint közötti többletre számíthatnak. Az átlagosan teljesítő tanároknak 1-20 ezer forintos béremelés volt tervben, a fejlesztendő kategóriába került pedagógusoknak viszont nem kaptak semmilyen pluszpénzt.
(Arról az Eduline-on is részletesen beszámoltunk, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.)
A PDSZ összesítette, átlagosan mennyivel nőttek a bérek és ezekért hány pontot értek el a pedagógusok. Az adataik alapján az elért átlagos pontszám 83,2 pont volt, az átlagos emelés összege pedig mindössze 20 746 forint.
A pluszpénz összege megyénként változott: a legmagasabb extra béreket (de még így is kevesebb, mint 25 ezer forintot) Heves és Bács-Kiskun megyében kaphatták a pedagógusok, míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei pedagógusoknak mindössze nagyjából 17 ezer forint járt.
Arról, hogy a tavalyi bónusz után idén karácsonyra hoz-e pulykapénzt a tankerületi Jézuska, még december elején a megkeresésünkre a Klebelsberg Központ nem tudott válaszolni.

NOKS: csak a minimum jár 2026-ban
A pedagógusokkal ellentétben a NOKS-os dolgozók viszont csak annyi béremelést kapnak, amennyivel emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Pedig a pedagógusok munkáját segítők fizetésemelésére égetően szükséges lenne.
Az iskolatitkárok, dajkák, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, könyvtárosok és karbantartók nettó béreik adókedvezményekkel, pótlékokkal együtt is csak jellemzően 250-300 ezer forint között mozognak, de vannak, akiknek még a 200 ezret sem érik el.
2017-től a NOKS-munkakörökben dolgozóknak legalább 7% illetményemelést írtak elő, 10%-os költségvetési fedezettel, ám a PDSZ szerint ez csak „tűzoltás”, és a probléma lényegét nem oldja meg, ugyanis
ezek a bérek teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől.
"Állandó délutános pedagógiai asszisztens vagyok egy óvónő mellett, mivel nincs párja. Azon kívül délelőtt az óvodában SNI-s, főleg autista gyerekkel külön is foglalkozom. Az OviKrétában a hiányzást én vezetem és besegítek másban is" - írta egy pedagógiai asszisztens, akinek mindezért a bére nettó 260 ezer forint.
Éhen halni pont elég
- nyilatkozta korábban szerkesztőségünknek egy érintett.
Sztrájkra készülnek
A PDSZ szerint az érdekvédelem érvényesítésére egyetlen megoldásként a sztrájk maradt, a sztrájkhajlandóság felmérése pedig néhány héttel ezelőtt már felmérést is indítottak. Először csak egy kétórás figyelmeztető sztrájkra készülnének, amennyiben azonban ez nem vezet eredményre, a szakszervezet szerint akár hosszabb munkabeszüntetés is lehetséges.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).