Mikor lesz vége az első félévnek?

Mutatjuk a pontos dátumot, és azt is, hogy mikor kapjátok meg a félévi bizonyítványotokat.

Bár még tart a téli szünet,de felmerülhet bennetek a kérdés, hogy mikor lesz vége az első félévnek.

Középiskolába felvételizel?

Lépj be te is a "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportba

Értesülj az elsők között többek között:

a felvételi követelményekről

a középiskolai pontszámításról

a legjobb gimnáziumokról

a központi írásbeliről

valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról.

 

Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk.

A 2025/2026-os tanév rendje szerint az első félév 2026. január 23-ig (péntek) tart. Vagyis január első napjaiban még lesz lehetőségeteket arra, hogy javítsatok. Ez különösen fontos, ha jövőre középiskolába készültök, hiszen  legtöbb gimnáziumban, technikumban a felvételi a központi írásbeli mellett a nyolcadikos félévi jegyeket is nézik.

Középiskolai felvételi 2026

Azt jó, ha tudjátok, hogy az iskolák legkésőbb 2026. január 30-ig kötelesek értesítenek benneteket (és a szüleitekett) az első félévben elért eredményeitekről.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.