A kötelezőn kívül nem kapnak béremelést a nevelést és oktatást segítők 2026-ban sem

A béremelési tervezetből ők ezúttal is kimaradtak.

  • Székács Linda

Míg a pedagógusok a tervezet szerint 8,9 és 9,9 százalékos béremelésre számíthatnak 2026-ban attól függően, hogy milyen kategóriába tartoznak, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők, azaz noks-os dolgozók fizetése csak annyival nő, amennyivel a minimálbér és a garantált bérminimum - erről számoltak be a december 9-i belügyminisztériumi bértárgyalást követően a pedagógus szakszervezetek kedden.

Ahogyan arról korábban már számos alkalommal írtunk; a noks-os dolgozók béremelése égetően szükséges lenne, mivel a nettó béreik adókedvezményekkel együtt is csak jellemzően 250-300 ezer forint között mozognak, de vannak, akiknek még a 200 ezret sem érik el.

"Állandó délutános pedagógiai asszisztens vagyok egy óvónő mellett, mivel nincs párja. Azon kívül délelőtt az óvodában SNI-s, főleg autista gyerekkel külön is foglalkozom. Az OviKrétában a hiányzást én vezetem és besegítek másban is" - írta egy pedagógiai asszisztens, akinek mindezért a bére nettó 260 ezer forint.

Éhen halni pont elég

- fogalmazott korábban lapunknak egy érintett.

A pedagógusok béreiről a szakszervezetek december 9-én tárgyaltak a Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral.

Azzal kapcsolatban, hogy a béremelési tervezetben egyetlen szó sem esik a nevelést és oktatást közvetlenül segítőkről Maruzsa azt mondta; szerinte nem csökkent ezeknek a munkaköröknek a létszáma, sőt, még nőtt is, és „statisztikáik” szerint rendszergazdából, könyvtárosból sincs hiány.

A valóság ezzel szemben az, hogy ma már szülők járnak be ingyen rendszergazdai feladatokat ellátni iskolákba, mert nincs ember. A kormány szerint azonban nincs itt semmi látnivaló

- írja a PDSZ.

Sztrájkra készülnek

A szakszervezet szerint az érdekvédelem érvényesítésére egyetlen megoldásként a sztrájk maradt, a sztrájkhajlandóság felmérése pedig néhány héttel ezelőtt már felmérést is indítottak.

Először csak egy kétórás figyelmeztető sztrájkra készülnének, amennyiben azonban ez nem vezet eredményre, a PDSZ szerint akár hosszabb munkabeszüntetés is lehetséges.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.