A béremelési tervezetből ők ezúttal is kimaradtak.
Míg a pedagógusok a tervezet szerint 8,9 és 9,9 százalékos béremelésre számíthatnak 2026-ban attól függően, hogy milyen kategóriába tartoznak, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők, azaz noks-os dolgozók fizetése csak annyival nő, amennyivel a minimálbér és a garantált bérminimum - erről számoltak be a december 9-i belügyminisztériumi bértárgyalást követően a pedagógus szakszervezetek kedden.
Ahogyan arról korábban már számos alkalommal írtunk; a noks-os dolgozók béremelése égetően szükséges lenne, mivel a nettó béreik adókedvezményekkel együtt is csak jellemzően 250-300 ezer forint között mozognak, de vannak, akiknek még a 200 ezret sem érik el.
"Állandó délutános pedagógiai asszisztens vagyok egy óvónő mellett, mivel nincs párja. Azon kívül délelőtt az óvodában SNI-s, főleg autista gyerekkel külön is foglalkozom. Az OviKrétában a hiányzást én vezetem és besegítek másban is" - írta egy pedagógiai asszisztens, akinek mindezért a bére nettó 260 ezer forint.
Éhen halni pont elég
- fogalmazott korábban lapunknak egy érintett.
A pedagógusok béreiről a szakszervezetek december 9-én tárgyaltak a Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral.
Azzal kapcsolatban, hogy a béremelési tervezetben egyetlen szó sem esik a nevelést és oktatást közvetlenül segítőkről Maruzsa azt mondta; szerinte nem csökkent ezeknek a munkaköröknek a létszáma, sőt, még nőtt is, és „statisztikáik” szerint rendszergazdából, könyvtárosból sincs hiány.
A valóság ezzel szemben az, hogy ma már szülők járnak be ingyen rendszergazdai feladatokat ellátni iskolákba, mert nincs ember. A kormány szerint azonban nincs itt semmi látnivaló
- írja a PDSZ.
Sztrájkra készülnek
A szakszervezet szerint az érdekvédelem érvényesítésére egyetlen megoldásként a sztrájk maradt, a sztrájkhajlandóság felmérése pedig néhány héttel ezelőtt már felmérést is indítottak.
Először csak egy kétórás figyelmeztető sztrájkra készülnének, amennyiben azonban ez nem vezet eredményre, a PDSZ szerint akár hosszabb munkabeszüntetés is lehetséges.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
