A kötelezőn kívül nem kapnak béremelést a nevelést és oktatást segítők 2026-ban sem

A béremelési tervezetből ők ezúttal is kimaradtak.

  • Székács Linda

Míg a pedagógusok a tervezet szerint 8,9 és 9,9 százalékos béremelésre számíthatnak 2026-ban attól függően, hogy milyen kategóriába tartoznak, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők, azaz noks-os dolgozók fizetése csak annyival nő, amennyivel a minimálbér és a garantált bérminimum - erről számoltak be a december 9-i belügyminisztériumi bértárgyalást követően a pedagógus szakszervezetek kedden.

Ahogyan arról korábban már számos alkalommal írtunk; a noks-os dolgozók béremelése égetően szükséges lenne, mivel a nettó béreik adókedvezményekkel együtt is csak jellemzően 250-300 ezer forint között mozognak, de vannak, akiknek még a 200 ezret sem érik el.

"Állandó délutános pedagógiai asszisztens vagyok egy óvónő mellett, mivel nincs párja. Azon kívül délelőtt az óvodában SNI-s, főleg autista gyerekkel külön is foglalkozom. Az OviKrétában a hiányzást én vezetem és besegítek másban is" - írta egy pedagógiai asszisztens, akinek mindezért a bére nettó 260 ezer forint.

Éhen halni pont elég

- fogalmazott korábban lapunknak egy érintett.

A pedagógusok béreiről a szakszervezetek december 9-én tárgyaltak a Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral.

Azzal kapcsolatban, hogy a béremelési tervezetben egyetlen szó sem esik a nevelést és oktatást közvetlenül segítőkről Maruzsa azt mondta; szerinte nem csökkent ezeknek a munkaköröknek a létszáma, sőt, még nőtt is, és „statisztikáik” szerint rendszergazdából, könyvtárosból sincs hiány.

A valóság ezzel szemben az, hogy ma már szülők járnak be ingyen rendszergazdai feladatokat ellátni iskolákba, mert nincs ember. A kormány szerint azonban nincs itt semmi látnivaló

- írja a PDSZ.

Sztrájkra készülnek

A szakszervezet szerint az érdekvédelem érvényesítésére egyetlen megoldásként a sztrájk maradt, a sztrájkhajlandóság felmérése pedig néhány héttel ezelőtt már felmérést is indítottak.

Először csak egy kétórás figyelmeztető sztrájkra készülnének, amennyiben azonban ez nem vezet eredményre, a PDSZ szerint akár hosszabb munkabeszüntetés is lehetséges.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.