Kötelező javító dolgozatot írni? Ha rossz lesz, akkor is bekerül a jegy az ellenőrzőbe? Bár sok diák azt gondolja, hogy erre országos szabályok vonatkoznak, a valóság az, hogy a javító dolgozatok rendjét minden iskola maga határozza meg a pedagógiai programjában. Megnéztük, milyen előírások érvényesek, és milyen különbségek lehetnek intézményenként.
Nincs egységes szabályozás
A javító dolgozatokkal kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel: kötelező-e megírni, beszámít-e az eredeti jegy mellé, vagy akár helyette, illetve hogy a diák kezdeményezheti-e a javítást, vagy ez csak a tanár döntése. A központi szabályozás azonban meglepően kevés dolgot rögzít.
A közoktatási törvény alapján az értékelési szabályokat az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában kell meghatározni. Ide tartoznak az írásbeli számonkérések formái, gyakorisága és súlya is.
A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet kimondja, hogy a pedagógiai programnak tartalmaznia kell az ellenőrzés és értékelés módját, az alkalmazott formákat és elveket – vagyis, ha egy iskola külön szabályt szeretne a javító dolgozatokra, itt kell rögzítenie.
Hány témazárót lehet írni egy héten?
Tájékoztatni kell a diákot és a szülőt is
Bár a javító dolgozat konkrét szabályai intézményenként eltérhetnek, vannak olyan előírások, amelyek minden iskolára érvényesek. Ilyen például, hogy a tanárnak kötelessége rendszeresen tájékoztatni a diákot és a szülőt az érdemjegyekről.
Emellett az iskola köteles biztosítani a dolgozatok megtekintését, és szükség esetén másolatot is kell adnia róla. Ez a szülő jogainak érvényesítését szolgálja.
A nap kérdése: megtagadhatja az iskola, hogy hazavigyem vagy lefotózzam a dolgozatom?
Hogyan szabályozzák mindezt az iskolák?
Mivel nincs országos, egységes rendszer, a gyakorlat intézményenként jelentősen eltérhet. Íme néhány példa különböző iskolák pedagógiai programjából:
A tanár dönt mindenről:
„Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. Ugyancsak a szaktanár dönti el, hogy az eredeti jegyet továbbra is beszámítja- e. Ezzel kapcsolatos álláspontját év elején közli a diákokkal. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles.”
Egyszeri javítási lehetőség:
„Az oktató egyszeri alkalommal javítási lehetőséget ajánlhat fel, mellyel nem csak az elégtelent kapott diákok élhetnek. A javító dolgozatot két héten belül kell megírni, lehetőség szerint tanórán kívül. A javító dolgozat beadása nem kötelező. Ha a diák javító dolgozatát beadja, akkor ezzel (eredményétől függetlenül) újabb osztályzatot szerez, melyet az oktató az eredeti témazáró mellé könyvel el. A témazáró dolgozatok dupla súllyal szerepelnek a jegyek között, ezt a rendszer automatikusan számolja.”
A diák is kezdeményezhet:
„A tanuló javítási szándékát a lehetőséghez képest két (2) héten belül figyelembe kell vennie a pedagógusnak. A javítási szándék egy alkalommal érvényesíthető és mind a két jegyet rögzítik.”
Probléma esetén a pedagógiai programon is lehet módosítani
A pedagógiai program és a házirend nem kőbe vésett dokumentumok. A diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményezheti, sőt kezdeményezheti is ezek módosítását. Érdemes tehát utánanézni, hogyan működik mindez konkrétan a saját iskolában.
Az intézmény honlapján általában megtalálható a pedagógiai program és a házirend teljes szövege – ezt érdemes áttanulmányozni, ha nem világos, milyen javítási lehetőségek vannak.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
