Minden, amit a javító dolgozatról tudnotok kell

Kötelező javító dolgozatot írni? Ha rossz lesz, akkor is bekerül a jegy az ellenőrzőbe? Bár sok diák azt gondolja, hogy erre országos szabályok vonatkoznak, a valóság az, hogy a javító dolgozatok rendjét minden iskola maga határozza meg a pedagógiai programjában. Megnéztük, milyen előírások érvényesek, és milyen különbségek lehetnek intézményenként.

Nincs egységes szabályozás

A javító dolgozatokkal kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel: kötelező-e megírni, beszámít-e az eredeti jegy mellé, vagy akár helyette, illetve hogy a diák kezdeményezheti-e a javítást, vagy ez csak a tanár döntése. A központi szabályozás azonban meglepően kevés dolgot rögzít.

A közoktatási törvény alapján az értékelési szabályokat az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában kell meghatározni. Ide tartoznak az írásbeli számonkérések formái, gyakorisága és súlya is.

A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet kimondja, hogy a pedagógiai programnak tartalmaznia kell az ellenőrzés és értékelés módját, az alkalmazott formákat és elveket – vagyis, ha egy iskola külön szabályt szeretne a javító dolgozatokra, itt kell rögzítenie.

Hány témazárót lehet írni egy héten?

Tájékoztatni kell a diákot és a szülőt is

Bár a javító dolgozat konkrét szabályai intézményenként eltérhetnek, vannak olyan előírások, amelyek minden iskolára érvényesek. Ilyen például, hogy a tanárnak kötelessége rendszeresen tájékoztatni a diákot és a szülőt az érdemjegyekről.

Emellett az iskola köteles biztosítani a dolgozatok megtekintését, és szükség esetén másolatot is kell adnia róla. Ez a szülő jogainak érvényesítését szolgálja.

A nap kérdése: megtagadhatja az iskola, hogy hazavigyem vagy lefotózzam a dolgozatom?

Hogyan szabályozzák mindezt az iskolák?

Mivel nincs országos, egységes rendszer, a gyakorlat intézményenként jelentősen eltérhet. Íme néhány példa különböző iskolák pedagógiai programjából:

A tanár dönt mindenről:

„Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. Ugyancsak a szaktanár dönti el, hogy az eredeti jegyet továbbra is beszámítja- e. Ezzel kapcsolatos álláspontját év elején közli a diákokkal. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles.”

Egyszeri javítási lehetőség:

„Az oktató egyszeri alkalommal javítási lehetőséget ajánlhat fel, mellyel nem csak az elégtelent kapott diákok élhetnek. A javító dolgozatot két héten belül kell megírni, lehetőség szerint tanórán kívül. A javító dolgozat beadása nem kötelező. Ha a diák javító dolgozatát beadja, akkor ezzel (eredményétől függetlenül) újabb osztályzatot szerez, melyet az oktató az eredeti témazáró mellé könyvel el. A témazáró dolgozatok dupla súllyal szerepelnek a jegyek között, ezt a rendszer automatikusan számolja.”

A diák is kezdeményezhet:

„A tanuló javítási szándékát a lehetőséghez képest két (2) héten belül figyelembe kell vennie a pedagógusnak. A javítási szándék egy alkalommal érvényesíthető és mind a két jegyet rögzítik.”

Probléma esetén a pedagógiai programon is lehet módosítani

A pedagógiai program és a házirend nem kőbe vésett dokumentumok. A diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményezheti, sőt kezdeményezheti is ezek módosítását. Érdemes tehát utánanézni, hogyan működik mindez konkrétan a saját iskolában.

Az intézmény honlapján általában megtalálható a pedagógiai program és a házirend teljes szövege – ezt érdemes áttanulmányozni, ha nem világos, milyen javítási lehetőségek vannak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.