Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Bár már 2382 iskolapszichológus dolgozik Magyarországon, túlnyomó többségük csak félállásban vagy több intézmény között ingázó szakemberként lát el feladatot. Így a 4800 oktatási intézmény felére sem jut pszichológus – főállásban pedig mindössze 52-en dolgoznak. A szakmai szervezetek szerint legalább kétszer ennyi szakemberre lenne szükség ahhoz, hogy minden iskolában valódi és elérhető mentális támogatás legyen.
Országosan 2382-re nőtt az iskolapszichológusok száma – jelentette be Facebook oldalán Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Ez egy év alatt 192 fős növekedést jelent, és az elmúlt 15 év adatai alapján a szakemberek száma gyakorlatilag megduplázódott: 2010-ben mindössze 998 iskolapszichológus dolgozott a rendszerben.
A számok javulása ellenére azonban még mindig korántsem biztosított, hogy minden intézményben jelen legyen pszichológus. Az államtitkár bejelentése mögött ugyanis továbbra is komoly hiányosságok húzódnak.
A szabályozás csak a legnagyobb iskoláknak garantál szakembert
A hatályos jogszabályok szerint az iskoláknak csak akkor kötelező iskolapszichológust alkalmazniuk, ha legalább 500 tanuló jár az intézménybe – ekkor is elég egy félállású szakember. Főállású pszichológust kizárólag a 1000 fő feletti iskoláknak kell biztosítaniuk, foglalja össze a Népszava.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta: a jelenlegi szabályozás már nem követi a valós igényeket. A szakszervezet nemrég egy 50 pontos javaslatcsomagot tett közzé, amelyben kiemelten szerepel, hogy minden oktatási intézménynek legyen saját, főállású iskolapszichológusa.
A számok is indokolják ezt: az Oktatási Hivatal adatai szerint mintegy 4800 feladatellátási hely működik az országban. Ahhoz tehát, hogy mindenhol legyen legalább egy szakember, legalább kétszer annyi pszichológusra lenne szükség, mint ahány jelenleg rendelkezésre áll.Tömegesen hagynák el a pályátAz UNICEF Magyarország tavasszal publikált kutatása ismét rámutatott a rendszer problémáira:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.