Képeken, milyen döbbenetesen alacsony a fizetésük a nevelést és oktatást segítőknek

Vannak, akik még nettó 200 000 forintot sem keresnek.

  • Székács Linda

Az elmúlt időszakban többször is beszámoltunk arról, hogy iskolatitkárok, dajkák, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, könyvtárosok és karbantartók, azaz a nevelést és oktatást közvetlenül segítők ezrei keresnek nettó 250-300 ezer forint közötti méltánytalanul alacsony összegeket, ami gyakran már a különféle pótlékokat és adókedvezményeket is tartalmazza.

Annak ellenére, hogy a pedagógus szakszervezetek rendszeresen felhívják a figyelmet a problémára, a kormány egyelőre nem törekszik megoldásra. Ezek a dolgozók az új évben is mindössze annyi fizetésemelésre számíthatnak, amennyivel a minimálbér és a garantált bérminimum összege emelkedik majd. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint ennél nagyobb összeget a 2026. évi költségvetés nem tartalmaz.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kezdeményezésére az érintettek most fényképeken mutatják meg, milyen döbbenetesen alacsony összegeket kapnak a munkájukért cserébe.

Vannak, akik a bérpapírjaikat fotózták le, amiken jól látható bruttó és nettó összeg, valamint a levonások mértéke. Mások egy fekete szívet tartanak maguk elé, amire ráírták a munkakörüket és a nettó fizetésük összegét.

A képek magukért beszélnek:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.