734 millió forintra nőtt októberre a tankerületi központok lejárt tartozása

Idén jelentősen emelkedett a tankerületi központok lejárt tartozásának összege az előző év azonos időszakához képest.

A Népszava a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai alapján arról számolt be, hogy mindössze két hónap alatt négyszeresére ugrott a tankerületek hátraléka.

Az októberi kimutatásban már 19 tankerületi központ szerepelt, összesen 734 millió forint lejárt tartozással. Szeptemberben még 15 központ volt adós, tartozásuk 571 millió forint volt, augusztusban pedig "csupán" 157 millió forint.

Októberben a következő tankerületek rendelkeztek a legnagyobb adósságállománnyal:

  • Dél-Pesti Tankerületi Központ: 115 millió forint (szeptemberben még nem volt tartozásuk)
  • Kecskeméti Tankerületi Központ: 94 millió forint
  • Monori Tankerületi Központ: 92 millió forint

Ugyanakkor akadtak olyan tankerületek is, amelyeknek sikerült rendezniük hátralékukat: a Közép-Budai Tankerületi Központ például októberre 326 millió forint tartozástól szabadult meg.

A mostani adatok alapján a lejárt tartozások összege idén meghaladja a tavalyi azonos időszakot. 2024 októberében ugyanis a tankerületi központok összesen 428 millió forint adósságot halmoztak fel, amely novemberre több mint egymilliárd forintra nőtt.

A Klebelsberg Központ akkor azzal indokolta a növekedést, hogy bizonyos rezsiszámlákat nem tudtak időben kifizetni. A helyzet rendezéséhez végül a kormány nyújtott segítséget, rezsitámogatással fedezve „a háború és a brüsszeli szankciók miatt megemelkedett energiaszámlákat”.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.