Középiskolai felvételi: hol kell megjelölni, melyik iskolába szeretne jelentkezni a diák?

Iskolától függ, hogy milyen formában és meddig kell a diákoknak leadni a kiválasztott iskolák sorrendjét.

  • Eduline

A középiskolai felvételihez szükséges felvételi lapokat (a jelentkezési lap és tanulói adatlap) a KIFIR rendszerben kell elkészíteni, majd a diák által választott középiskolába, valamint az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani.

Középiskolai felvételi 2026: meg lehet utólag változtatni, hogy hol szeretném megírni a központi írásbelit?

A 8. osztályos tanulóknak a továbbtanulással kapcsolatos adataikat – vagyis a választott iskolákat és azok sorrendjét – saját általános iskolájukban kell leadniuk. Hogy pontosan milyen formában és meddig, azt az adott általános iskola határozza meg – tájékoztat róla az Oktatási Hivatal.

Az általános iskolák általában 2026. január eleje és február közepe között gyűjtik össze a nyolcadikosok jelentkezési szándékait. Ezek alapján készítik el a KIFIR rendszerben a felvételi lapokat, legkésőbb 2026. február 19-ig.

A KIFIR rendszerét a szülők is használhatják

A program megkönnyíti az adatok rögzítését, így nem kell kézzel kitölteni az adatlapokat, és az általános iskoláknak is kevesebb adminisztrációt jelent. Arról, hogy a szülők online töltsék-e ki az adatokat, arról az általános iskola dönt. Az adatok papíron is leadhatók, ezek a lapok az iskola és a szülők közti kommunikációt szolgálják, így azok az iskolánál maradnak.

Fontos tudni, hogy a tanulói adatlap csak az Oktatási Hivatal zárt rendszerébe kerül, a középiskolák nem látják, így a felvételi döntést nem befolyásolja, hogy a diák az iskolákat hányadik helyen jelölte meg.

A nyolcadikos diákok szüleinek szóló KIFIR alkalmazást itt érhetik el.

Ha a tanuló 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezik (tehát nem a 9. évfolyamra), a felvételi lapokat akár a szülő önállóan is kitöltheti, de az általános iskola is segíthet az elkészítésükben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.