Középiskolai felvételi: hol kell megjelölni, melyik iskolába szeretne jelentkezni a diák?

Iskolától függ, hogy milyen formában és meddig kell a diákoknak leadni a kiválasztott iskolák sorrendjét.

  • Eduline

A középiskolai felvételihez szükséges felvételi lapokat (a jelentkezési lap és tanulói adatlap) a KIFIR rendszerben kell elkészíteni, majd a diák által választott középiskolába, valamint az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani.

Középiskolai felvételi 2026: meg lehet utólag változtatni, hogy hol szeretném megírni a központi írásbelit?

A 8. osztályos tanulóknak a továbbtanulással kapcsolatos adataikat – vagyis a választott iskolákat és azok sorrendjét – saját általános iskolájukban kell leadniuk. Hogy pontosan milyen formában és meddig, azt az adott általános iskola határozza meg – tájékoztat róla az Oktatási Hivatal.

Az általános iskolák általában 2026. január eleje és február közepe között gyűjtik össze a nyolcadikosok jelentkezési szándékait. Ezek alapján készítik el a KIFIR rendszerben a felvételi lapokat, legkésőbb 2026. február 19-ig.

A KIFIR rendszerét a szülők is használhatják

A program megkönnyíti az adatok rögzítését, így nem kell kézzel kitölteni az adatlapokat, és az általános iskoláknak is kevesebb adminisztrációt jelent. Arról, hogy a szülők online töltsék-e ki az adatokat, arról az általános iskola dönt. Az adatok papíron is leadhatók, ezek a lapok az iskola és a szülők közti kommunikációt szolgálják, így azok az iskolánál maradnak.

Fontos tudni, hogy a tanulói adatlap csak az Oktatási Hivatal zárt rendszerébe kerül, a középiskolák nem látják, így a felvételi döntést nem befolyásolja, hogy a diák az iskolákat hányadik helyen jelölte meg.

A nyolcadikos diákok szüleinek szóló KIFIR alkalmazást itt érhetik el.

Ha a tanuló 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezik (tehát nem a 9. évfolyamra), a felvételi lapokat akár a szülő önállóan is kitöltheti, de az általános iskola is segíthet az elkészítésükben.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.