Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Iskolától függ, hogy milyen formában és meddig kell a diákoknak leadni a kiválasztott iskolák sorrendjét.
A középiskolai felvételihez szükséges felvételi lapokat (a jelentkezési lap és tanulói adatlap) a KIFIR rendszerben kell elkészíteni, majd a diák által választott középiskolába, valamint az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani.
A 8. osztályos tanulóknak a továbbtanulással kapcsolatos adataikat – vagyis a választott iskolákat és azok sorrendjét – saját általános iskolájukban kell leadniuk. Hogy pontosan milyen formában és meddig, azt az adott általános iskola határozza meg – tájékoztat róla az Oktatási Hivatal.
Az általános iskolák általában 2026. január eleje és február közepe között gyűjtik össze a nyolcadikosok jelentkezési szándékait. Ezek alapján készítik el a KIFIR rendszerben a felvételi lapokat, legkésőbb 2026. február 19-ig.
A KIFIR rendszerét a szülők is használhatják
A program megkönnyíti az adatok rögzítését, így nem kell kézzel kitölteni az adatlapokat, és az általános iskoláknak is kevesebb adminisztrációt jelent. Arról, hogy a szülők online töltsék-e ki az adatokat, arról az általános iskola dönt. Az adatok papíron is leadhatók, ezek a lapok az iskola és a szülők közti kommunikációt szolgálják, így azok az iskolánál maradnak.
Fontos tudni, hogy a tanulói adatlap csak az Oktatási Hivatal zárt rendszerébe kerül, a középiskolák nem látják, így a felvételi döntést nem befolyásolja, hogy a diák az iskolákat hányadik helyen jelölte meg.
A nyolcadikos diákok szüleinek szóló KIFIR alkalmazást itt érhetik el.
Ha a tanuló 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezik (tehát nem a 9. évfolyamra), a felvételi lapokat akár a szülő önállóan is kitöltheti, de az általános iskola is segíthet az elkészítésükben.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.