A nap kérdése: mit lehet tenni, ha az osztályban agresszíven viselkedik egy diák?

Ha egy diák verekedik szünetben vagy folyamatosan fizikailag vagy verbálisan bántja a többieket, akkor ezzel a helyzettel az iskolának is foglalkozni kell, főleg ha ennek kapcsán több szülői bejelentés is érkezik.

Azt azonban érdemes tudni, hogy a pedagógusnak az agresszív diákkal szemben a köznevelési törvény értelmében nem túl sok eszköze van, hiszen "nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak."

Az oktatási jogok biztosának oldalán azonban azzal kapcsolatban készült egy felmérés, hogy mit tesznek olyan esetben a tanárok, ha például verekedés történik szünetben. Ebből kiderült, hogy iskolatípustól függetlenül az esetek többségében a rendbontó(ka)t az igazgatóhoz küldik, behívják a szüleit egy elbeszélgetésre és intőt vagy rovót adnak neki.

Ha az egyik diák gyakran agresszív, az iskolának azt a helyzetet is kezelnie kell

A nevelési-oktatási intézményben előforduló gyermekek, tanulók közötti konfliktusok, bántalmazások esetén egyrészt mindig felmerül az intézmény felügyeleti kötelezettségének kérdése, másrészt az ilyen konfliktusok esetén mindig kiemelten fontos a kirívó tanulói magatartás okainak – akár külső segítség bevonásával történő – feltárása és megfelelő kezelése is.

- olvasható az oktatási biztos egyik korábbi jelentésében egy hasonló eset kapcsán.

Ebből többek között az is kiderült, hogy egy ilyen helyzetben az iskolának és az érintett diák szüleinek szorosan együtt kell működniük, és egy olyan megoldást találniuk, mely az osztály többi tagja és a problémás tanuló számára is megfelelő.

Ha ez nem történik meg, akkor fordulhat elő olyan szélsőséges eset, hogy egy negyedik osztályos, sajátos nevelési igényű tanuló magatartási problémái miatt az osztály összes többi tanulóját más intézményekbe íratták át a marosvásárhelyi szülők. Mivel egyetlen gyerekkel nem működhet osztály, az érintett osztályt megszüntették.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.