Mesterséges intelligencia használatára készítik fel a görög középiskolai tanárokat

Tanárok és diákok is aggodalmukat fejezik ki a pilotprogram miatt, miután a kormány és az az OpenAI megállapodást kötött.

Intenzív képzésen vesznek részt a görögországi középiskolai tanárok, hogy megtanulják az oktatásban használható mesterségesintelligencia-eszközök alkalmazását, miközben az ország élen jár az AI beépítésében a közoktatásba – írja a The Guardian.

Már 20 iskola pedagógusait képezik a ChatGPT egy speciális, oktatási intézményekre szabott változatának használatára, az OpenAI és a kormány új megállapodása keretében. A kezdeményezés – amely januártól országos szintre bővül – Görögországot az elsők közé emeli, amelyek mesterséges intelligenciát vezetnek be az osztálytermekben.

Számos iskolában a digitalizáció még mindig a Power Point-bemutatókban merül ki

A workshopok első körben arra fókuszálnak, hogy a tanárok magabiztosan használják az új technológiát óratervezéshez, kutatáshoz és személyre szabott tanításhoz. A ChatGPT Edu fokozatosan épül majd be az iskolák működésébe. Jövő tavasszal, amikor az idősebb középiskolások is használhatják majd az eszközt, a hozzáférést szigorúan ellenőrzik – közölték a tisztviselők.

A szkeptikusok azonban attól tartanak, hogy Görögország kísérleti tereppé válik egy olyan technológia számára, amelynek kockázatai között szerepel a kritikus és kreatív gondolkodás gyengülése.

Jövő decemberig kötelező lesz bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását az iskolákban

A középiskolai tanárok szakszervezeténél (Olme) komoly felháborodást váltott ki a bevezetés híre.

„A legutóbbi kongresszusunkon ez volt a fő téma, sokan fejezték ki aggodalmukat” – mondta Dimitris Aktypis vezetőségi tag, hozzáfűzve: attól tartanak, hogy a változások végül „tanár nélküli” órákhoz vezethetnek.

A pedagógusok azt is félve figyelik, hogy az új technológia tovább súlyosbíthatja a képernyőfüggőséget egy olyan országban, ahol hamarosan Európában elsőként blokkolják a közösségi média elérését a 15 év alattiak számára.

„Negyven év tanítás után bátran állíthatom, hogy a képernyők tönkretették a gyerekeket” – mondta Dimitris Panayiotokopoulos, aki idén nyugdíjba vonult igazgatóként. „Az AI nem csodaszer. Óriási veszélyt jelent a kritikai gondolkodásra, ha a gyerekek készen kapják a válaszokat.”

Szerinte a kormánynak inkább az iskolai körülmények javítására kellene fókuszálnia, egy olyan országban, ahol az oktatásra fordított költségvetés évtizedek óta kevesebb mint 5%.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.