Mesterséges intelligencia használatára készítik fel a görög középiskolai tanárokat

Tanárok és diákok is aggodalmukat fejezik ki a pilotprogram miatt, miután a kormány és az az OpenAI megállapodást kötött.

Intenzív képzésen vesznek részt a görögországi középiskolai tanárok, hogy megtanulják az oktatásban használható mesterségesintelligencia-eszközök alkalmazását, miközben az ország élen jár az AI beépítésében a közoktatásba – írja a The Guardian.

Már 20 iskola pedagógusait képezik a ChatGPT egy speciális, oktatási intézményekre szabott változatának használatára, az OpenAI és a kormány új megállapodása keretében. A kezdeményezés – amely januártól országos szintre bővül – Görögországot az elsők közé emeli, amelyek mesterséges intelligenciát vezetnek be az osztálytermekben.

Számos iskolában a digitalizáció még mindig a Power Point-bemutatókban merül ki

A workshopok első körben arra fókuszálnak, hogy a tanárok magabiztosan használják az új technológiát óratervezéshez, kutatáshoz és személyre szabott tanításhoz. A ChatGPT Edu fokozatosan épül majd be az iskolák működésébe. Jövő tavasszal, amikor az idősebb középiskolások is használhatják majd az eszközt, a hozzáférést szigorúan ellenőrzik – közölték a tisztviselők.

A szkeptikusok azonban attól tartanak, hogy Görögország kísérleti tereppé válik egy olyan technológia számára, amelynek kockázatai között szerepel a kritikus és kreatív gondolkodás gyengülése.

Jövő decemberig kötelező lesz bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását az iskolákban

A középiskolai tanárok szakszervezeténél (Olme) komoly felháborodást váltott ki a bevezetés híre.

„A legutóbbi kongresszusunkon ez volt a fő téma, sokan fejezték ki aggodalmukat” – mondta Dimitris Aktypis vezetőségi tag, hozzáfűzve: attól tartanak, hogy a változások végül „tanár nélküli” órákhoz vezethetnek.

A pedagógusok azt is félve figyelik, hogy az új technológia tovább súlyosbíthatja a képernyőfüggőséget egy olyan országban, ahol hamarosan Európában elsőként blokkolják a közösségi média elérését a 15 év alattiak számára.

„Negyven év tanítás után bátran állíthatom, hogy a képernyők tönkretették a gyerekeket” – mondta Dimitris Panayiotokopoulos, aki idén nyugdíjba vonult igazgatóként. „Az AI nem csodaszer. Óriási veszélyt jelent a kritikai gondolkodásra, ha a gyerekek készen kapják a válaszokat.”

Szerinte a kormánynak inkább az iskolai körülmények javítására kellene fókuszálnia, egy olyan országban, ahol az oktatásra fordított költségvetés évtizedek óta kevesebb mint 5%.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.