Tanárok és diákok is aggodalmukat fejezik ki a pilotprogram miatt, miután a kormány és az az OpenAI megállapodást kötött.
Intenzív képzésen vesznek részt a görögországi középiskolai tanárok, hogy megtanulják az oktatásban használható mesterségesintelligencia-eszközök alkalmazását, miközben az ország élen jár az AI beépítésében a közoktatásba – írja a The Guardian.
Már 20 iskola pedagógusait képezik a ChatGPT egy speciális, oktatási intézményekre szabott változatának használatára, az OpenAI és a kormány új megállapodása keretében. A kezdeményezés – amely januártól országos szintre bővül – Görögországot az elsők közé emeli, amelyek mesterséges intelligenciát vezetnek be az osztálytermekben.
Számos iskolában a digitalizáció még mindig a Power Point-bemutatókban merül ki
A workshopok első körben arra fókuszálnak, hogy a tanárok magabiztosan használják az új technológiát óratervezéshez, kutatáshoz és személyre szabott tanításhoz. A ChatGPT Edu fokozatosan épül majd be az iskolák működésébe. Jövő tavasszal, amikor az idősebb középiskolások is használhatják majd az eszközt, a hozzáférést szigorúan ellenőrzik – közölték a tisztviselők.
A szkeptikusok azonban attól tartanak, hogy Görögország kísérleti tereppé válik egy olyan technológia számára, amelynek kockázatai között szerepel a kritikus és kreatív gondolkodás gyengülése.
Jövő decemberig kötelező lesz bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását az iskolákban
A középiskolai tanárok szakszervezeténél (Olme) komoly felháborodást váltott ki a bevezetés híre.
„A legutóbbi kongresszusunkon ez volt a fő téma, sokan fejezték ki aggodalmukat” – mondta Dimitris Aktypis vezetőségi tag, hozzáfűzve: attól tartanak, hogy a változások végül „tanár nélküli” órákhoz vezethetnek.
A pedagógusok azt is félve figyelik, hogy az új technológia tovább súlyosbíthatja a képernyőfüggőséget egy olyan országban, ahol hamarosan Európában elsőként blokkolják a közösségi média elérését a 15 év alattiak számára.
„Negyven év tanítás után bátran állíthatom, hogy a képernyők tönkretették a gyerekeket” – mondta Dimitris Panayiotokopoulos, aki idén nyugdíjba vonult igazgatóként. „Az AI nem csodaszer. Óriási veszélyt jelent a kritikai gondolkodásra, ha a gyerekek készen kapják a válaszokat.”
Szerinte a kormánynak inkább az iskolai körülmények javítására kellene fókuszálnia, egy olyan országban, ahol az oktatásra fordított költségvetés évtizedek óta kevesebb mint 5%.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
